A pénzügyi válság során az eurózóna megroppant, Japán két évtizede küzd a deflációval és a stagnáló gazdaságával, miközben az Egyesült Államok csupán a rekord összegű ösztönzőcsomagoknak köszönheti növekedését. Jöhet Kína.

A távol-keleti óriásgazdaság azok után, hogy a világ legnagyobb exportőrévé vált, és üldözőbe vette az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságának járó címért, most újabb babérokra tör: a következő években meg kívánja hódítani a nemzetközi pénzpiacokat is (bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban).

A kínai jüan az egyetlen a világ hat vezető devizája közül - dollár, euró, jen, font, frank, jüan -, melynek nincs számottevő tartalékdeviza szerepe.

Ezen most szeretne változtatni az ország vezetése, első lépésként pedig bejelentették, hogy a China Development Bank jüan alapú hitel megállapodásokat köt a legnagyobb feltörekvő gazdaságokkal, úgymint Indiával, Brazíliával, Oroszországgal és Dél-Afrikával. Konkrét összegekről még nem esett szó, a nevük elhallgatását kérő érintettek azonban már jelezték, hogy komoly volumenekről és komoly üzletekről lesz szó.