Pénzügyi Szemle online blog

Etikailag indokolható-e, ha ki akarjuk zárni a külföldi nagybefektetőket a hazai földpiacról? Meredek vélemény következik, de van benne logika.

Magyarországon is felizzott a vita, de a legtöbb feltörekvő országban fel lehet tenni a kérdést: kapjanak zöld utat a nagy külföldi befektetők a földpiacon, avagy érdemes "védeni" a hazai földet, és jelentős korlátozásokat bevezetni? (Bővebben lásd "Etikai kérdés a külföldiek termőföld-vásárlása" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A szabad piac hívei azt vallják, hogy a létező leghatékonyabb a teljesen liberalizált piac, ahol a piaci szereplők - természetesen betartva a játékszabályokat - korlátozásoktól mentesen működhetnek. Lehet, hogy nem így lesz a legigazságosabb a jövedelmek elosztása, de így valósulhat meg a leggyorsabb és leghatékonyabb gazdasági növekedés. Eszerint érdemes kinyitni a földpiacot és "beengedni" a külföldi nagybefektetőket, akik milliárdos fejlesztéseket hoznak, munkahelyet és jövedelmet adnak.

A nyári pusztító aszálynak köszönhetően valósággal robbantak a gabonaárak: fel kell készülni a tartós drágulásra?

Az élelmiszerárak jövőbeli alakulásával kapcsolatban két elmélet csap össze. Az egyik szerint az emberiség növekvő létszáma, a feltörekvő országok bővülő húsfogyasztása, a bioüzemanyag-előállítás térnyerése, a szántóföld állomány végessége, a városi/ipari területek bővülése, valamint az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás hatására az élelmiszerek iránti kereslet szünet nélkül erősödni fog, amivel a kínálat aligha tud lépést tartani. (Bővebben lásd "Tartós élelmiszerár-emelkedés vagy ''peak farmland'' elmélet?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ha ezen elmélet beigazolódik - melynek legtöbb pontjával a FAO is egyetért -, akkor az élelmiszerárak tovább emelkedhetnek, hangsúlyozva, hogy egy-egy aszályos évben akár nagyobb kiugrások is elképzelhetőek lehetnek.