Részben az agrárágazat helyzetének javítása érdekében, részben a rendkívül aszályos nyár árnövelő hatásának tompítására ötletként ismét felmerült az (alapvető) élelmiszerek áfájának csökkentése.

A forgalmi adó 18 illetve 27 százalékról 5 százalékra mérséklődne, ami a költségvetésnek mintegy 240 milliárd forintos kiesést jelentene, ugyanakkor jelentősen csökkentené az élelmiszerek árát, ami a gazdaság számos szereplőjének komoly enyhítést jelentene. Kérdés, hogy kik járnak jól, illetve rosszul a változtatással. Az adóváltoztatás alapvetően négy gazdasági csoportot érintene, az államot, az élelmiszertermelőket, a kereskedőket és a fogyasztókat. (Bővebben lásd "Élelmiszer-ÁFA: kinek segít a kisebb kulcs? " című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az élelmiszertermelők és kereskedők csakis nyerhetnek az adóváltoztatással, az alacsonyabb áfa ugyanis egyrészt csökkenő árakat eredményezhet, ami felpörgetheti a forgalmat, másrészt beindulhat az agrárium kifehéredése, és az áfa-csalások visszaszorulása. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy az erős pozícióban lévő nagy kereskedelmi láncok vélhetően "lenyelnék" az áfacsökkentés pozitív hatásainak egy részét, ami semmiképp sem tekinthető gazdaságpolitikai célnak.

>> a poszt folytatódik