Már el is készült a terv a kínai gazdaság átállítására egy fogyasztás által vezérelt modellre, a gond csak az, hogy nem is olyan régen egy hasonló akcióba a japánok már belebuktak.

A kínai gazdaság 35 éve bővül évi 10 százalékkal, ami egyrészt hihetetlen és elképesztő teljesítménynek számít, másrészt viszont felveti a kérdést: vajon mikor és főleg milyen mértékben következik be a növekedési ütem lassulása? A kínai vezetés is készül az elkerülhetetlenre, és úgy számol, hogy 2018 és 2022 között már csak évi átlag 6,5 százalékkal fog gyarapodni a GDP, a gazdaság pedig a befektetés és exportvezérelt üzemmódról szépen fokozatosan átvált egy belső fogyasztás által fűtött növekedési pályára. (Bővebben lásd "Komoly kockázatai vannak a kínai szerkezetváltásnak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

A terv ésszerű, és papíron sima ügynek tűnik - korábban Japán és Dél-Korea hasonló helyzetben volt -, ma már ugyanis nincs szükség annyi infrastrukturális beruházásra, mint korábban, utak, repterek és gátak már vannak, a városiasodás lassul, az embereknek pedig egyre több a pénzük, amiből szeretnének autót, műszaki cikkeket vagy épp drága luxus holmikat vásárolni. A tendenciák világosan kijelölték a beruházások lassulása és a fogyasztás bővülése által fényjelzett utat, a gond csak az, hogy ez az átmenet koránt sem annyira egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik - mutat rá Martin Wolf, a The Financial Times publicistája.

>> a poszt folytatódik