Pénzügyi Szemle online blog

Szülőnek lenni megfizethetetlen, a gyermeknevelés ugyanakkor drága mulatság: az Egyesült Államokban egy gyermek felnevelése forintban számolva ma több mint 50 millió forintba kerül!

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium kiszámolta - hogy miért pont ők, azt ne kérdezzék -, hogy míg 1960-ban egy gyermek "költségei" 191 ezer dollárra rúgtak, addig 2011-ben ez a summa már 235 ezer dollár volt. A számítás során inflációval korrigáltak, azaz 2011-es árszínvonalon számoltak. (Bővebben lásd "Drága mulatság a gyermeknevelés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Gyermeknevelés költségeinek változása

A költségek között szerepel étel, ital, ruha, szállás, oktatás, orvos, bébiszitter, utazás, és minden egyéb tétel, egyszóval minden, kivéve a felsőoktatás költségeit.

Kényszerszinglik és meddőség - két eset, amit az új nyugdíjrendszernek biztos kezelni kellene.

A gyermekneveléssel korrigált nyugdíjpontrendszer legkritikusabb etikai kérdése a gyermeket nem saját jó szántukból nem vállalók esete. Ha ugyanis a felnevelt gyermekek számától, illetve iskoláztatásától függ a nyugdíj összege, akkor nyugellátás nélkül maradhatnak, akik szeretnének ugyan, de valamiért nincs gyermekük. (Erről lásd "Újra a nyugdíjreformról: félreértések és kényes kérdések" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Vagy azért, mert nincs párjuk, egyedül pedig nem vállalnak gyermeket, vagy pedig azért, mert biológiai okok miatt nem is lehet gyermekük. Teljesen jogos az a felvetés, hogy ezeket az embereket nem lehet etikailag egy csoportba sorolni azokkal, akik nem szeretnének gyermeket, és a szingli életmódban hisznek.

A distinkció tehát jogos, de nyugdíjszempontból nem releváns. Egyszerűen azért, mert mindegy milyen okból, de nem kellett költeniük a gyerekeikre. Vagyis feltételezhető, hogy jövedelmük nagyobb részét tehetik félre, mint gyermekes társaik, így magánúton nagyobb tartalékot képezhetnek idősebb éveikre.