A hitelbuborék "halkan" duzzad, míg a részvénypiaci lufi "hangos".
A gazdasági válságokat szinte minden esetben egy-egy buborék kidurranása okozza, azaz egy olyan folyamat, melynek során a gazdasági szereplők előbb felhajtják egy termék - részvény, kötvény, hitel, áru - árát, hogy aztán az árfolyam összeomlásával keletkező tovagyűrűző hatások mély és elhúzódó recessziót idézzenek elő. (Bővebben lásd "Halk buborékok és a hitelválság" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Ilyen szempontból kísérteties a hasonlóság a technológiai részvények piacán 2000-ben kidurrant buborék és a 2008-as hitelpiaci krach között. A különbség "csak" annyi, hogy míg előbbi esetben egy viszonylag rövid, 1-2 éves, és csupán a fejlett országokra korlátozódó válság követte az összeomlást, addig a 2008-as hitelpiaci krach világméretű, elhúzódó és rendkívül pusztító krízist hozott.
2012. december 31. 07:51
Halkan fújtuk fel a frankbuborékot?
2012. június 01. 07:51
Miért van ennyi munkanélküli?
A kérdésre az evidens válasz az, hogy "azért, mert válság van", a valódi okokért azonban egészen 2001-ig vissza kell mennünk.
Az amerikai NBER kutatóintézet szakemberi ugyanis kimutatták, hogy az Egyesült Államokban a 2007 és 2009 márciusa között munkanélkülivé vált 6,2 millió emberből 4,0 millió az ingatlanpiac összeomlása miatt veszített el állását, miután a korábban felelőtlenül felvett hitelektől és az ingatlanárak visszaesésétől "megijedve" visszafogta fogyasztását, recesszióba taszítva ezzel a gazdaságot. (Bővebben lásd "Az amerikai ingatlanpiac összeomlásának tanulságai" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A logika tehát az, hogy a végletekig eladósodott lakosság éppen azáltal növelte a munkanélküliséget, hogy takarékosabb fogyasztásra rendezkedett be.
Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról
Utolsó kommentek