Pénzügyi Szemle online blog

Aki iránt erős a bizalom, az szinte bármit megtehet, függetlenül attól, hogy a Facebookról vagy épp egy jegybankról van szó. Legalábbis egy darabig.

A központi bankok járatlan útra tévedtek a válság alatt, amint szakítottak addigi konzervatív politikájukkal, és a korábbi infláció elleni küzdelem helyett a kötvénypiacok stabilitását igyekeztek fenntartani, a bankrendszert megmenteni, sőt a gazdasági növekedés és a munkanélküliség problémáját megoldani. Mi több, nem csak a célok változtak meg, de az eszközök is, az - időközben 0 százalék közelébe csökkentett - alapkamat mellett ugyanis a fegyvertárban már a százmilliárdos pénznyomtatás, az állampapír vásárlások, sőt az egyéb hitelpapírok vétele is helyet kapott. (Bővebben lásd "Brand-management és a fejlett világ jegybankjai" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Ebben a furcsa küzdelemben elsőre úgy tűnik, hogy a jegybankok győzelmet arattak, hiszen a bankrendszerek stabilak, az állampapírpiacok kitartanak, és a gazdasági növekedés is lassan-lassan beindul. Félő ugyanakkor, hogy a fejlett gazdaságok jegybankjai végül úgy járnak, mint az Apple vagy a Facebook, vagyis a kezdeti sikereket követően végül jön a keserű csalódás - véli Mohamed El-Erian, a mintegy 2000 milliárd dollárt kezelő Pimco befektetési alap vezetője.

A fejlett gazdaságok nyakig el vannak adósodva, a befektetők pedig szinte ingyen finanszírozzák őket.

A 10 éves amerikai és brit állampapír hozam 1,7, a német 1,2, a japán pedig 0,5 százalék közelébe süllyedt, ami roppant megnyugtató lehet az államadósság miatt aggódóknak. Egyáltalán, miért izguljunk a japánok GDP-hez mért 200 százalékos államadósságáért, ha a fizetett kamat mindössze 0,5 százalék évente? (Bővebben lásd "Mi indokolja az alacsony hosszú távú kamatokat?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Kétségtelen tény, hogy a helyzet most még megnyugtató, a belátható jövőben ugyanis minden amellett szól, hogy a jelenlegi alacsony kamatok kitartanak. Kenneth Rogoff, a Harvard közgazdásza ugyanakkor rámutat, hogy távolról sem igaz az a nézet, mely szerint a jegybankok tartják 0 százalék közelében a kamatokat. A jegybank ugyanis tipikusan csak a rövid távú állampapír-hozamokra van hatással, és bár kétségtelen tény, hogy a fejlett világ legtöbb központi bankja a hosszú távú állampapírok piacán is jelen van, mint vevő, ezeken a piacokon a tendenciákat alapvetően már nem a jegybankárok irányítják.