A közbeszerzések ideális lebonyolítása elvi szinten sem egyszerű, nem hogy a gyakorlatban.
Ki építse a metrót, melyik beruházó nyeri el a milliárdos autópálya-projektet, vagy épp ki újíthatja fel a gimnáziumot? És mi van, ha a nyertes visszatáncol? Súlyos kérdések, melyek közvetlenül csak kevesek életére vannak befolyással, közvetetten mégis mindenkit érintenek. (Bővebben lásd "A közbeszerzés mint árverés - Elméleti modellek és gyakorlati problémák" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)
Magyarországon évente a GDP 5-10 százalékának megfelelő összeget költenek el közbeszerzésekre, ami forintban kifejezve valahol 1200 és 2500 milliárd között lehet. Ekkora summánál már minden apró százalék tízmilliárdokat jelent, így nagyon nem mindegy, hogy mely cégek és milyen feltételekkel nyerik el a lehetőséget.
2013. január 11. 07:51
Mégsem kellenek az állami milliárdok
2012. szeptember 09. 07:53
Kivételezzen-e a közbeszerzés?
Az új magyar közbeszerzési törvény a kis és közepes magyar cégek helyzetbe hozását írja elő: jó ez vagy rossz?
Nincs olyan gazdaságpolitika, amely ne tartalmazna kitételeket a kis és közepes vállalkozások (kkv) támogatása terén.
Ez minden bizonnyal azzal van összefüggésben, hogy a kkv-szektor foglalkoztatja a magyar munkavállalói kör nagy hányadát, így elfogadható gazdaságpolitikai cél az ágazat helyzetbe hozása. Különösen igaz ez a közbeszerzésekre, ahol maga az állam a megrendelő - ha itt nincs helyzetbe hozás, akkor hol lehetne? (Lásd Fókuszban évi 1400 milliárd forint - új törvény a közbeszerzésekről című cikkünket a jobb hasábban.)
Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról
Utolsó kommentek