Pénzügyi Szemle online blog

Magyarországon van Európán belül a legtöbb kórosan elhízott ember, és mi járunk a leggyakrabban az orvosi rendelőbe is.

Európában a lakosság 52 százaléka túlsúlyos, 17 százalékuk pedig kórosan elhízott. A 27 uniós tagállamból 18-ban 50 százalék feletti a túlsúlyos lakosok aránya. Viszonylag jó a helyzet ebből a szempontból Romániában, Franciaországban, Olaszországban és Svájcban, de ezekben az államokban is emelkedik az arányszám. (Bővebben lásd "Az egészségügyi kiadásokat is visszavetette a válság" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Kórosan elhízottak aránya az egyes országokban

Az egészségügyi szempontból már kockázatosnak tekintett elhízás részaránya Romániában és Svájcban 8 százalékos, Magyarországon és az Egyesült Királyágban pedig több mint 25 százalékos. A csúcstartó Magyarország, 28,6 százalékkal. Az elhízás elsősorban a társadalmilag hátrányos helyzetűeket és a nőket jellemzi a statisztikák és felmérések szerint.

Magyarország 2002 után egyre többet kezdett költeni szociális kiadásokra, az egyensúly helyreállításához pedig az egészségügyből vont ki forrásokat.

A magyar gazdaságpolitika egyik fő bajának azt tekintik "szakmai" berkekben, hogy túl nagy az államháztartás mérete, vagyis túl nagy az elvonás és túl sokat költünk közös ügyeinkre. Tekintsünk el annak a filozófiai vitának a lefolytatásáról, miszerint "túlzásról" van-e szó, de azt mindenképp érdemes megnézni, hogy vajon másokhoz képest hogyan állunk.

Erre vállalkozott P. Kiss Gábor és Szemere Róbert, a Magyar Nemzeti Bank két elemzője, akik a visegrádi országok állami újraelosztásának és funkcionális kiadási szerkezetének összehasonlítását végezték el. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)