Pénzügyi Szemle online blog

Orbán Viktor 200 ezer új munkahelyet vár az agráriumtól, és nem ő az egyetlen, aki szerint ez a vidéki Magyarország egyetlen reménye.

Munkahelyteremtés terén nincs csodaszer, egy egyszerű alapelvet azonban érdemes lenne szem előtt tartani a vidéki Magyarországon is: abból főzzünk, amink van. Vidéken - gondolva itt elsősorban a kisvárosokra és a falvakra - nincsenek nagy multinacionális vállalatok, bankok, plázák, fejlett szolgáltatószektor, így dolgozni rendszerint a postán, a hivatalban, az iskolában, a kisboltban és a kocsmában lehet.

Van azonban egy valami, amire a nagyvárosban nincs lehetőség, vidéken viszont annál inkább, ami az emberek tömegének adhatna munkát, élelmiszert, télen pedig tűzifát: a mezőgazdaság. (Bővebben lásd "Kitörési pontok a mezőgazdaságban - mit tehetünk?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A mezőgazdaságban rejlő óriási lehetőség, hogy amellett hogy devizát és GDP-t termel, a vidéki embereknek adhat(na) munkát. És hogy miért nem ad most?

Mi az, amiből Magyarországon van bőven, a minősége kiváló, fel lehetne rá építeni egy valódi sikerágazatot, de mégsem használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket?

A magyar termőföld az egyik legjobb minőségű Európában, a mezőgazdaságról mégis többnyire aggasztó híreket olvashatunk. Hamarosan lejár a moratórium, "jönnek a külföldiek és a földünkre spekulálnak", a sertéságazat évtizedek óta nem látott válságban van, dinnyekartell, lebontott cukorgyárak, tömeges vidéki munkanélküliség, külföldi termékektől roskadozó polcok. (A magyar mezőgazdaság helyzetéről készített interjú elérhető a jobb oldali hasábban)

Külső szemlélőként úgy tűnhet, hogy a magyar mezőgazdaság leszállóágban van, pedig nem kellene sok ahhoz, hogy valódi sikerágazattá váljon. Minden országnak megvannak a maga természeti erőforrásai, melyekkel sikereket érhet el, és miután nekünk se olajunk, se tengerünk, nagyon úgy néz ki, hogy a termőföld lehet az a természeti kincs, amibe kapaszkodhatunk.

A rendszerváltozás óta milliókkal csökkent a magyar haszonállatok száma, és töredékére esett vissza a növénytermesztés is. Az agrárium tavaly még így is képes volt lendületet adni a magyar gazdasági növekedésnek, de a kilátások nem fényesek.

Tavaly az 1,4 százalékos gazdasági növekedésből 0,9 százalékot az agrárium "hozott", azaz a mezőgazdaság húzta Magyarország szekerét. Ha csak ezt néznénk, akkor azt gondolhatnánk, hogy a magyar gazdaság sikerágazatáról beszélünk, erről azonban sajnos szó sincs.

A tavalyi számok szépek, de a magyar rögvalóság ennél jóval borúsabb. Elég csak abba belegondolni, hogy a magyar mezőgazdaság termelése az elmúlt 25-30 évben töredékére esett. Például búzából alig több mint felét takarítottuk be 2010-ben, mint 1985-ben (bővebben lásd "A leépített és leépült magyar húzóágazat" című cikkünket a jobb oldali hasábban).

A gyümölcs- és zöldségtermelés ugyanezen idő alatt felére, a cukorrépa termelés ötödére esett, miközben a szarvasmarha- és sertés állomány 40 százalékára zsugorodott. 1985-ben ötmillióval több sertés volt Magyarországon, mint ma, és egymillióval nagyobb volt a szarvasmarha-állomány is.