Az állam leendő nyugdíjasok felé fennálló tartozása jóval nagyobb annál, mint amivel a mai politikusok számolnak. Adódik a kérdés: hogy lesz így tisztes nyugdíjunk?
Manapság az államadósság gyakori téma a sajtóban, azaz az a fillérre pontosan kiszámított összeg, amivel az állam tartozik a gazdaság többi szereplőjének. Arról ugyanakkor viszonylag kevés szó esik, hogy az államnak milyen, előre ki nem számított tartozása áll fenn a leendő nyugdíjasokkal szemben. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszerekben ugyanis - azaz ott, ahol nem mindenki a saját öregkorára gyűjt - a jövő nyugdíjasainak az állam tartozik. Ő az, aki vállalja, hogy a most még járulékfizető dolgozóknak a jövőben tisztes nyugdíjat fizet. (Bővebben lásd "Nobel-díj esélyesek 2012: Stephen A. Ross" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Ez az adósság ugyanakkor jóval súlyosabb annál, mint amivel az államok számolnak. Stephen A. Ross, a Nobel-díjra is esélyes közgazdász professzor szerint például az Egyesült Államok állami nyugdíjrendszerében a valós tartozás az állami számításoknál jó 23 százalékkal magasabb.
2012. október 13. 07:51
Veszélyben a nyugdíjunk?
2012. április 02. 08:20
Lássunk tisztán nyugdíjügyben!
Ha a szüleinknek fizetünk, akkor a befizetéseinkből nem adódik, hogy lesz nyugdíjunk.
A nyugdíjrendszer átalakítása nem csak azért nehéz feladat, mert technikailag nehezen parametrizálható, hanem azért is, mert az alapösszefüggésekkel kapcsolatban is sok a félreértés. Az egyik ilyen problémás kérdés az, hogy végső soron kinek fizetjük a járulékot (bővebben lásd "Kinek fizetjük valójában a járulékot?" című cikkünket a jobb hasábban).
Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról
Utolsó kommentek