Tegyük fel: az EU kiszámolja, hogy 3 százalék fölött lesz a hiány, ezért büntetésből befagyasztja az uniós pénzeket. De mi van, ha az EU téved? Márpedig rendszeresen téved...

Ha egy EU-tag tartósan nem teljesíti az unió által szabott pénzügyi feltételeket - elsősorban a költségvetési hiánnyal kapcsolatban -, akkor Brüsszel magyarázatot kérhet, ajánlásokat tehet, sőt végső esetben szankcióként akár fel is függesztheti az EU-s pénzek kifizetését, ami évi több százmilliárd forintot érinthet... (Bővebben lásd "Mennyire pontosak az Európai Bizottság előrejelzései?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Utóbbi rémképe nem is olyan régen Magyarországot is megérintette, miután kiderült, hogy a brüsszeli előrejelzések szerint a kormány intézkedései nem elegendők ahhoz, hogy tartósan teljesüljön a 3,0 százalékos költségvetési hiánycél. A hangsúly itt az „előrejelzésen” van, azaz az unió nem a múltbéli tényadatok alapján büntet, hanem a statisztikusok várakozásai alapján.

No de mi van akkor, ha a brüsszeli statisztikus téved? Egy érdekes elemzés - melyet maga az Európai Bizottság készített - beismeri, hogy ez nagyon is gyakori, a bizottsági előrejelzések ugyanis átlagosan 0,3-0,4 százalékponttal lőnek mellé, hol erre, hol arra, azaz jellemző tévedési irány nincs.

Az is kiderült, hogy az új EU-tagok esetében nagyobbak a tévedések, mint a régieknél, továbbá az is jellemző, hogy a Bizottság "ígéretekkel" nem számol. Tehát ha egy kormány megígéri, hogy kerül, amibe kerül meglesz a 3 százalék, az kevés, az EU-nak törvények és jogszabályok kellenek (ez amúgy érthető is lehet).

Az előrejelzések alapján hozott szankciókkal ugyanakkor két baj van. Az természetes, hogy tévedni emberi dolog, az ugyanakkor kellemetlen, ha egy utólag bebizonyosodott statisztikai tévedés miatt szankcionálnak egy országot. A másik gond, hogy a Bizottság döntései gyakran önbeteljesítők. Tehát, ha a statisztikus téved, és a valóságosnál magasabb költségvetési hiányt jósol, aminek hatására az adott kormánynak a brüsszeli ítélet alapján adót kell emelnie, ami recesszióba löki a gazdaságot, akkor az egy olyan önmagát gerjesztő folyamat végeredménye, melynek alapja sajnálatos módon egy téves várakozás.

Hogy jobb lenne-e tényadatok, és nem előrejelzések alapján meghozni az uniós döntéseket? Fogós kérdés, az mindenesetre tény, hogy különösen válságos időkben az előrejelzés és a tény igencsak eltérő képet festhet…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Bombabiznisz 1-2 forintosokból

Még több hipermarketet Magyarországra?

Szakad a tőzsde, esik a nyugdíj?

Egyszer véget ér a kínai csoda

Hoppon maradnak a pestiek

A forint-játszma és az új MNB-elnök