Pénzügyi Szemle online blog

Túlköltekezés, rosszul használt EU-s pénzek, adósságátvállalás és betartalékolt IMF-hitel - íme pár ok a magyar adósság nyomasztó megugrására.

Magyarországon az állami szférán belül mind a központi kormányzat, mind pedig az önkormányzati alrendszer el van adósodva, mégpedig elég jelentős mértékben. De tételesen mi vezetett az adósság megugrásához? Melyek voltak azok a strukturális okok, esetleg téves döntések, amik ide vezettek? (Lásd Domokos László cikkét "Az adósság elleni harc és az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai" címmel a jobb hasábban).

Az elemzés alapját az Állami Számvevőszék jelentései adják, amelyek tényszerűen veszik sorba az adatokat: a központi államadósság emelkedését részekre bontották, és azt egy-egy gazdaságpolitikai döntéshez, eseményhez kötik. Eszerint az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006-tól 2011-ig 64,2%-kal nőtt, és elérte a 20 955,5 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy hat év alatt több mint 8 ezer milliárd forint volt az emelkedés. Egy évben 250 munkanappal számolva azt lehet mondani, hogy naponta több mint 5 milliárd forinttal többet költött a magyar állam, mint amennyi bevétele volt. Már ez is elég szemléletes, de még riasztóbb, hogy munkaóránként 700 millió forint volt a többletkiadás.

Júliusban az EKB elnökének szavai megmentették az eurót, egyre többen gondolják azonban úgy, hogy a korlátlan európai mentőöv csak egy blöff volt.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke július 26-án sorsfordító beszédében hangsúlyozta: az EKB minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy megmentse az eurót. Az eurózóna széthullását jósoló elemzések után ez az ígéret hirtelen fordulatot hozott az eseményekben, a kétkedők azonban már akkor arról beszéltek, hogy a jegybank elnöke blöfföl. Az azóta eltelt bő három hónap arra enged következtetni, hogy igazuk volt. (Bővebben lásd "Bejöhet a Draghi-blöff?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az EKB ugyanis az ígéreten kívül eddig semmilyen konkrét lépéssel nem állt elő, igaz erre nem is volt szükség, miután a kötvénypiacok már a puszta szavaknak köszönhetően is megnyugodtak. Bajból viszont továbbra is van bőven Európában, a munkanélküliség tovább emelkedik, a recesszió visszatért, és a spanyol/olasz időzített bomba a háttérben tovább ketyeg.

Lezajlott az amerikai elnökválasztás, az ünneprontók azonban rögtön felteszik a kérdést: hogyan faragható le a költségvetés hiánya, és állítható meg az államadósság emelkedése?

Az Egyesült Államok államadóssága a GDP 100 százaléka fölé lendült, míg a költségvetés hiánya az elmúlt két év javulása után is 7-8 százalék lehet jövőre, ami egyre több szakembert tölt el aggodalommal. Az IMF elemzői szerint például az államadósság minden 10 százalékpontos emelkedése 0,17 százalékponttal lassítja a GDP növekedésének ütemét, ami azt jelenti, hogy az elmúlt öt év adósságemelkedése nyomán a világ legnagyobb gazdasága évi 0,5-1,0 százalékot veszít lendületéből. (Bővebben lásd "Így állítható fenntartható pályára az USA államadóssága" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A számok alapján azt gondolhatnánk, hogy nagy a baj, és Barack Obama az adósságlefaragás terén lehetetlen feladatra vállalkozik második elnöki ciklusa alatt, Richard Kogan, a Center on Budget and Policy Priorities kutatóintézet közgazdásza azonban rámutat: a feladat jóval könnyebben teljesíthető, mint azt a hírek alapján gondolnánk.

Szeretnél egy, az olasz maffiától elkobzott éttermet vagy bányát üzemeltetni? Az olasz egyetemeken megtanulhatod, hogyan.

Mekkora károkat okoz a korrupció, az erős feketegazdaság, sőt a mindent átszövő pénzügyi maffia egy gazdaságban? Olaszország ilyen szempontból (is) remek példát szolgáltat, ahol a híres-hírhedt dél-olasz maffia tevékenységének köszönhetően a déliek sokkal szerényebb életkörülmények között élnek, mint az észak-olaszok. (Bővebben lásd "Egyetemen oktatják a maffia elleni gazdasági stratégiát" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Becslések szerint a maffia a teljes olasz GDP mintegy 7,0 százaléka fölött gyakorol ellenőrzést - országos adat, azaz Dél-Olaszországban ennél jóval magasabb ez a szám -, miközben a dél-olasz vállalatok versenyképessége meg sem közelíti az északiakét, a déliek átlagos jövedelme pedig fele az északiakénak.

Az Egyesült Államok keleti partján végigsöprő, Sandy névre keresztelt hurrikán végső soron felpörgetheti az amerikai beruházásokat, a fogyasztást és a GDP-t. De mégis hogyan?

A több tízmilliárd dolláros anyagi kárral járó, sőt emberi életeket is követelő természeti csapás után nem maradt más, mint letarolt utcák, kicsavart fák, rommá tört személyautók és beázott metrók, lakóépületek. Látkép csata után, mégis, az események végső soron 2013-ban hozzájárulhatnak majd az amerikai gazdaság felpörgéséhez. (Bővebben lásd "Sandy pörgetheti fel az USA gazdaságát" című cikkünket a jobb oldali hasában)

Ahogy a 20. század egyik legjelentősebb közgazdásza, John Maynard Keynes találóan fogalmazott: "Piramisépítés, földrengések, sőt még háborúk is növelhetik a gazdagságot."