Pénzügyi Szemle online blog

Nem sokra tartják Amerikában az Európai Unió válságkezelését.

Bő ezer évvel ezelőtt Knut viking uralkodó, a jelenlegi Anglia, Dánia és Norvégia királya fülébe jutott: udvaroncai olyan hatalmasnak tartják, hogy szerintük egyetlen szavával irányítani tudja az árapályt, és meg tudja állítani a tengert. Ezzel a mentalitással érzi rokonnak az EU válságkezelését az egykori amerikai pénzügyminiszter a Financial Times-ban írt cikkében. (Bővebben lásd "Ördögi körben a világgazdaság" cikkünket a jobb oldali hasábban)

A viking királynak jól estek a hízelgő szavak, kivitette hát magát a trónján a tengerpartra. Udvaroncainak voltak ugyan kétségei, de nem mertek nemet mondani a királyi parancsra.

Jött is a tenger, a derék király pedig felemelte kezét és felszólította a hullámokat a visszahúzódásra. A hullámok pedig természetesen csak jöttek és jöttek, először csak a királyi lábak lettek vizesek, majd pedig a ruhája is. A király csillogó szemmel parancsolt megálljt a víznek... és majdnem megfulladt.

Milyen jó lenne, ha több magyar termék lenne a polcokon - ábrándozunk a boltban a kínai fokhagymát morzsolgatva. Lehetséges?

Ha így lenne, akkor talán több munkahely lenne itthon, talán a tejtermék vagy a zöldség minősége is jobb lenne, és ki tudja, talán a vacsora is jobban esne. Az Európai Unióban, ahol a szabad verseny - elméletileg - szent és sérthetetlen, azonban mindez nem így működik. (Bővebben lásd "Hogyan kerülhetne több magyar termék a polcokra?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Itt nem elég ábrándozni, ha például a nagy áruházláncokról van szó, akkor a hazai termelőknek nagyon komoly minőségi és mennyiségi feltételeknek kell megfelelni. És igen, ha a kínai fokhagyma olcsóbb, az év bármely szakában elérhető - ne adj Isten jobb is -, akkor a külföldi tulajdonú áruházlánc azt fogja kitenni a polcokra.

Az érthetetlen bürokratikus nyelvet használni több mint bűn: hiba.

Érthetetlen, átláthatatlan, olvashatatlanul hosszú - gyakran ez a vélemény az állami hivatalokban készült jelentésekről, tanulmányokról. A probléma nem csak Magyarországra jellemző, amit jól mutat, hogy az állami hivatalok prototípusának tekinthető számvevőszékek is foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mégpedig nemzetközi szinten is (erről lásd "Kiválóság a számvevőszéki munkában - a számvevőszékek szerepe" című cikkünket a jobb oldali hasábban).

Abból kell kiindulni, hogy tényeket megállapítani nem ugyanaz, mint közérthetően írni a megállapított tényekről. A jelentések gyakran hemzsegnek a szakzsargontól és a rejtélyes szakkifejezésektől, amelyeket csak hivatásos könyvelők értenek. A hivataloknak meg kell tanulniuk olyan nyelven kifejezni magukat, amelyet a hétköznapi emberek is megértenek. Hétköznapi ember alatt mondjuk a középiskolások értelmi színvonalát elért embereket értve.

A megújuló energia jó dolog, ebben egyetértünk. A kérdés már csak az, hogy érdemes-e támogatni, és ha igen, hogyan.

A megújuló energia, azon belül is a szélenergia egy igazi sikertörténet az USA-ban, mára ugyanis a termelt energia mintegy 3,0 százalékát adják a szélerőművek. Idén decemberben ugyanakkor lejár a szélenergiát támogató szövetségi adókedvezmény, ami veszélybe sodorhatja az ágazat jövőjét. (Bővebben lásd "Még több megújuló energiát!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A jövő szempontjából nem is igazán az a kérdés, hogy érdemes-e támogatni a megújuló energiát, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan. Két út van, az egyik, hogy továbbra is adókedvezményeket kapnak a szélenergiát előállító vállalatok, a másik pedig az, hogy a komoly környezeti károkért felelős, jobbára fosszilis energiahordozókat - szén, olaj, földgáz - felhasználó erőműveket adóztatják.

A jegybankban parkol a bankok mintegy 4000 milliárd forintja, és egy felvetés szerint ezt kéne valahogy a devizahitelesek megmentésére átcsatornázni és felhasználni.

A Magyar Nemzeti Bank kötvényében a magyarországi bankok mintegy 4000 milliárd forintot tartanak, amit jelen állás szerint senki nem használ semmire. Egy elvi felvetés és tanulmány azt járja körül, hogy miképp lehetne ezt a pénzt a magyar devizahitelesek megmentésére fordítani (erről lásd "A devizahitelezés oka, a beavatkozás lehetősége, módjai" című cikkünket a jobb hasábban).

Forrás: MNB

A bajba jutott hitelesek megsegítésére több konstrukció is létezik. Jellemzően - legalábbis a szándékok szerint - az alapján történik a differenciálás, ki mennyire fizetőképes, kinek mennyire van valóban szüksége segítségre.

A legrosszabb helyzetben levők esetére dolgozta ki a kormány a Nemzeti Eszközkezelő koncepcióját, aminek röviden és zanzásítva az a lényege, hogy az állam megveszi az ilyen adósok lakását, majd valamilyen formában biztosítja az adósok lakhatását - optimális esetben ugyanazon ingatlan visszabérlésével.