Pénzügyi Szemle online blog

A költségvetések rendbe tételéhez elengedhetetlen a kisebb és hatékonyabban működő állam létrehozása, azaz valahogy hatékonyabbá kellene tenni a közalkalmazottakat, a kérdés már csak az, hogy hogyan.

Közgazdászok megvizsgálták annak lehetőségét, hogy különböző ösztönzőkkel - elsősorban bónuszokkal, jutalmakkal és teljesítményarányos fizetésemeléssel - vajon gyorsabb és pontosabb munkára foghatók-e a közalkalmazottak. (Bővebben lásd "Hogyan tehető hatékonyabbá a közszféra?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Milyen szép is lenne, ha az orvos, a tanár, vagy a munkaügyi hivatalban dolgozók teljesítményarányos fizetést kapnának. Hatékonyabban működhetne az állam, javulnának a közszolgáltatások, sőt végső soron talán még olcsóbbá is válhatna a központi rendszerek fenntartása.

Athénban feláll egy bizottság annak kiderítésére, mennyivel tartoznak nekik a németek. Nem elírás.

Minden bizonnyal összefügg az egyre súlyosbodó görög finanszírozási helyzettel, hogy a görög pénzügyminisztérium bejelentette: Athén munkacsoportot állított fel annak kiderítésére, hogy a náci bűnök és megszállás miatt tartozik-e még Görögországnak Németország kártérítéssel. Nem is kis pénzről van szó, Manolis Glezos 89 éves parlamenti képviselő és egykori ellenálló szerint 162 milliárd euróról, ami kamatokkal együtt rögtön 1000 milliárd eurót jelent. (Bővebben lásd "Világháborús milliárdokkal állna talpra Görögország" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az eurózóna válsága augusztusban fordulóponthoz érkezhetett, most már "csak" egy három elemű tervet kellene végrehajtani ahhoz, hogy elinduljon a fellendülés.

Az elmúlt években számtalan elemzés vagy tanulmány foglalta össze, hogy az eurózónának mikor és miért kell összeomlania, olyat azonban egészen mostanáig nagyítóval is alig lehetett találni, amelyik pozitív jövőképet és mielőbbi talpra állást sugallt volna. (Bővebben lásd "Íme a terv az euróválság megoldására" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Egészen mostanáig, a 2012 nyári események ugyanis mintha (!) meghozták volna a fordulatot. A június végi EU-csúcson ugyanis az európai vezetők lefektették egy működőképesnek tűnő fiskális és politikai unió alapjait, majd az EKB elnöke, Mario Draghi jelentette be, hogy a jegybank minden tőle telhetőt megtesz a válság megoldása érdekében, végül a Merkel- Hollande páros szögezte le, hogy amiben csak tudja, támogatja a központi bank törekvéseit.

Az idei szárazság és a szélsőséges időjárás az üvegházhatású gázok és a globális felmelegedés felé terelték a figyelmet - ismét fel is merült a szén-dioxid adó bevezetésének ötlete.

Minthogy a tudósok szerint a szélsőséges időjárás és a környezeti károk egy részéért a szén-dioxid kibocsátás a felelős, így logikus, hogy ha adót vetnek ki a káros gázra, az csökkenti majd a kibocsátást. (Bővebben lásd a Hatékony lehetne a szén-dioxid adó? című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A bolygó lakói így két úton is nyernek: egyrészt alacsonyabb lesz a szén-dioxid kibocsátás, másrészt az államoknak extra adóbevételük keletkezik, melyet a környezeti károk enyhítésére és alternatív energia projektek támogatására - erdőt telepíteni, öntözni, napkollektort támogatni - lehet költeni.

Ha valami drága, annak olcsóbbá kell válnia. A görögöknél is.

Úgy tűnik, az emberiség nem felejtette el, hogyan kell depresszióba taszítani egy gazdaságot, a görög válság "számai" ugyanis már nagyon közel vannak azokhoz a mutatókhoz, melyeket az Egyesült Államok a történelem talán legismertebb gazdasági válságakor, az 1929-33-as krízis alatt felmutatott.

A hellén gazdaság a 2008-as csúcsról ugyanis már 17 százalékos visszaesést mutat, a munkanélküliség pedig 23 százalék, ami már majdnem eléri az amerikai 27 illetve 25 százalékot. A kilátások alapján pedig még arra is van esély, hogy a görögök túlteljesítik a 29-33-as tengerentúli depressziót… (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Érdekes kérdés, hogy miért nem tanulunk a múlt hibáiból, és hogyan lehet az, hogy időről-időre kísérteties válságokba és összeomlásokba futunk bele. A folyamatokat - hiába a közgazdaságtan fejlődése vagy az internet és a szuperszámítógépek megjelenése - lényegében ugyanazok a törvényszerűségek alakítják, mint száz vagy akár ezer évvel ezelőtt, így nem meglepő, hogy a végeredmény is hasonló.