Magyarországon van Európán belül a legtöbb kórosan elhízott ember, és mi járunk a leggyakrabban az orvosi rendelőbe is.

Európában a lakosság 52 százaléka túlsúlyos, 17 százalékuk pedig kórosan elhízott. A 27 uniós tagállamból 18-ban 50 százalék feletti a túlsúlyos lakosok aránya. Viszonylag jó a helyzet ebből a szempontból Romániában, Franciaországban, Olaszországban és Svájcban, de ezekben az államokban is emelkedik az arányszám. (Bővebben lásd "Az egészségügyi kiadásokat is visszavetette a válság" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Kórosan elhízottak aránya az egyes országokban


Az egészségügyi szempontból már kockázatosnak tekintett elhízás részaránya Romániában és Svájcban 8 százalékos, Magyarországon és az Egyesült Királyágban pedig több mint 25 százalékos. A csúcstartó Magyarország, 28,6 százalékkal. Az elhízás elsősorban a társadalmilag hátrányos helyzetűeket és a nőket jellemzi a statisztikák és felmérések szerint.

Az OECD jelentése sorba veszi az egészségüggyel kapcsolatos paramétereket a finanszírozástól kezdve az orvosok létszámán keresztül egészen a megbetegedési statisztikákig. Az alábbiakban azokat a tényezőket emeljük ki, amelyekben Magyarország jelentősen eltér az átlagtól.

Szomorú módon ilyen mutató a halálozási ráta: 100 ezer főre vetítve Spanyolországban és Olaszországban 500 alatti a halálozások száma, az EU átlaga 663, míg Észtországban, Szlovákiában és Magyarországon több mint 800. Az öngyilkossági statisztikákat Litvánia vezeti, a második helyezés pedig Magyarországé.

Az EU-ban minden tizenötödik gyermek 2500 grammnál kisebb súllyal születik. Az észak-európai államok - Észtország, Litvánia, Lettország, Finnország, Svédország - büszkélkedhetnek a legjobb mutatóval, Dél-Európa és többek között Magyarország pedig jellemzően rosszabb helyzetben van.

Nem lehetünk büszkék gyermekeink dohányzással kapcsolatos hozzáállására: heti egyszer cigihez nyúl több mint a magyar fiatalok (15 évesek) negyede. Ez az arány 15 százalék alatti az észak-európai államokban, Írországban, Lengyelországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is. A fiatalkori alkoholfogyasztással kapcsolatban sem sokkal jobb a magyar helyzet, az OECD adatai szerint abba a csoportba tartozunk, ahol több mint 40 százalék állítja, hogy életében legalább kétszer volt már részeg.

Van egy statisztika, amiben mi vagyunk a csúcson, de ez sem különösebben jó hír: az OECD szerint a magyarok keresik fel a leggyakrabban az orvosi rendelőt. Az egy főre vetített orvosi konzultációk száma Magyarországon csaknem 12, míg az uniós átlag ennek a fele.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Hívj, ha átver a bank!

Magyarország még egyben marad

Lecsúszás vár Európára

Akiknek szitokszó az EU

Így jött össze a magyar gigaadósság

Így szerelheted le a maffiát