A pusztító árvizek ellen hatékonyan lehet védekezni árterek vagy víztárolók kialakításával, a gátépítés ugyanakkor egy rettentő költséges és lassan megtérülő befektetés.
Az időjárás az elmúlt években egyre szélsőségesebb lett, így vélhetően a közeljövőben is meg kell majd küzdenünk aszállyal, hóval, faggyal, na és persze az árvizekkel. Mint minden kérdésben, ahol befektetéssel, haszonnal és felmerülő költségekkel lehet számolni, a természeti csapások elleni védekezés esetében is remek közgazdasági kalkulációk állnak rendelkezésre, melyek többnyire azt igazolják, hogy olcsóbb, biztonságosabb és okosabb döntés megelőzi egy természeti csapást, mint utólag kifizetni a helyreállítás költségeit. (Bővebben lásd "Árvizek és a költség/haszon elemzés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!
Haszon/költség mutató az árvíz elleni védekezési módszerek esetében
(Ha a haszon/költség mutató nagyobb mint 1, akkor megéri megvalósítani a befektetést, és minél nagyobb, annál inkább igaz ez)
Az árvíz esetében alapvetően három csoportba lehet szedni a lehetséges védekezési módszereket: az első a megelőzés, a második az elterelés, a harmadik pedig a gátépítés. Az első kategóriába alapvetően rém egyszerű módszerek tartoznak, jelesül hogy ne "építkezz árvíz által veszélyeztetett területre".
Utolsó kommentek