A pusztító árvizek ellen hatékonyan lehet védekezni árterek vagy víztárolók kialakításával, a gátépítés ugyanakkor egy rettentő költséges és lassan megtérülő befektetés.

Az időjárás az elmúlt években egyre szélsőségesebb lett, így vélhetően a közeljövőben is meg kell majd küzdenünk aszállyal, hóval, faggyal, na és persze az árvizekkel. Mint minden kérdésben, ahol befektetéssel, haszonnal és felmerülő költségekkel lehet számolni, a természeti csapások elleni védekezés esetében is remek közgazdasági kalkulációk állnak rendelkezésre, melyek többnyire azt igazolják, hogy olcsóbb, biztonságosabb és okosabb döntés megelőzi egy természeti csapást, mint utólag kifizetni a helyreállítás költségeit. (Bővebben lásd "Árvizek és a költség/haszon elemzés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Haszon/költség mutató az árvíz elleni védekezési módszerek esetében


(Ha a haszon/költség mutató nagyobb mint 1, akkor megéri megvalósítani a befektetést, és minél nagyobb, annál inkább igaz ez)

Az árvíz esetében alapvetően három csoportba lehet szedni a lehetséges védekezési módszereket: az első a megelőzés, a második az elterelés, a harmadik pedig a gátépítés. Az első kategóriába alapvetően rém egyszerű módszerek tartoznak, jelesül hogy ne „építkezz árvíz által veszélyeztetett területre”.

A második csoport már eggyel izgalmasabb, ide tartoznak a vízelvezető csatornák, az ideiglenes vagy állandó víztároló tavak, és a vészhelyzetben megnyitható árterületek (Restoration of Flood Plain a fönti grafikonon). Ez a befektetés már valódi pénzbe kerül, az Institute for Social and Environmental Transition-International kutatóintézet elemzése szerint ugyanakkor igencsak hatékony módja az árvíz elleni védelemnek.

A harmadik megoldás a klasszikus gátépítés (Dam, Dike, Levee a fönti grafikonon), ami egy rendkívül költséges, és az esetek jelentős részében csak rettentő hosszú idő alatt megtérülő befektetés. De mégis, az emberiség többnyire ezt a módszert preferálja, a folyók mellé épített védelmi vonal ugyanis időtálló, kézzel fogható és megnyugtató is egyben.

Ezzel együtt az idézett elemzésből az látszik, hogy a közgazdászok számításai szerint a víz elvezetése a leghatékonyabb módja az árvíz elleni védekezésnek, ami a haszon/költség tekintetében messze felülmúlja a gátépítést (lásd a fönti táblázatot). Erre ugyanakkor a legtöbb helyen sajnos ma már csak korlátozottan van lehetőség, a folyók környéke ugyanis többnyire sűrűn lakott területnek számít, ahol lehetetlen feladat biztonságos ártereket kialakítani. Így tehát általában mégiscsak marad a gát, és a reménykedés, hogy a védelmi vonal kitart, és nem jön egy olyan áradás, ami túllép az elmúlt 50 vagy épp 500 év legmagasabb vízszintjein…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Jönnek a zombi bankok

Napi pár órát kellene csak dolgozni

Elszabadultak a kapzsi bankárok

Lenne mit tanulnia a magyaroknak Japántól

Brüsszel súlyos tévedése

Milliók kés alatt a Gangnam Style miatt