Pénzügyi Szemle online blog

A most véget ért magyar túlzottdeficit-saga is azt mutatja, hogy az EU egyre kevésbé hallgatna a tagállami politikusokra, mondván: a brüsszeli bürokraták majd mindent elintéznek. Egyelőre nem úgy fest, hogy ez a jó irány.

Az Európai Unióban immár hatodik éve válság van, és a válságkezelés egyelőre adós maradt az átütő sikerekkel. Az már látható, hogy uniós szinten a nyílt újraelosztással szemben óriási az ellenállás ("Hans nem fizet Jorgosznak"), de az is egyértelmű, hogy a megvalósuló válságkezelési lépések (a mentőcsomagok és például az EKB politikája) is jelentős újraelosztást jelentenek a tagállamok között ("végső soron mégis Hans fizet Jorgosznak"). Miképp lehetséges ez? (Erről lásd "Válságkezelés Európában, a gazdaságpolitika depolitizálása" című cikkünket a jobb hasábban).

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Győrffy Dóra, a Pázmány egyetemi docense szerint úgy, hogy a válságkezeléshez kapcsolódva az Európai Bizottság egyre növekvő kompetenciákat von magához a nemzeti szintű gazdaságpolitika felett, és a demokratikus döntéshozatal visszaszorulásának vagyunk szemtanúi. A hitelező országokban a lakosságot nem kérdezik meg arról, hogy akarnak-e másokat kimenteni, illetve az adós országokban sincs arra komoly érdeklődés, hogy a helyiek belemennének-e az adott feltételekkel a "válságkezelésbe". Na, ez a gazdaságpolitika depolitizálása: a magukat kompetensnek tartó bürokraták "kizárólag szakmai es nem politikai alapon" határozzák meg a gazdaságpolitikát, és azokat kivonják a demokratikus döntéshozatal alól.

Tegyük fel: az EU kiszámolja, hogy 3 százalék fölött lesz a hiány, ezért büntetésből befagyasztja az uniós pénzeket. De mi van, ha az EU téved? Márpedig rendszeresen téved...

Ha egy EU-tag tartósan nem teljesíti az unió által szabott pénzügyi feltételeket - elsősorban a költségvetési hiánnyal kapcsolatban -, akkor Brüsszel magyarázatot kérhet, ajánlásokat tehet, sőt végső esetben szankcióként akár fel is függesztheti az EU-s pénzek kifizetését, ami évi több százmilliárd forintot érinthet... (Bővebben lásd "Mennyire pontosak az Európai Bizottság előrejelzései?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Utóbbi rémképe nem is olyan régen Magyarországot is megérintette, miután kiderült, hogy a brüsszeli előrejelzések szerint a kormány intézkedései nem elegendők ahhoz, hogy tartósan teljesüljön a 3,0 százalékos költségvetési hiánycél. A hangsúly itt az "előrejelzésen" van, azaz az unió nem a múltbéli tényadatok alapján büntet, hanem a statisztikusok várakozásai alapján.