Pénzügyi Szemle online blog

Nem az a lényeg, hogy mennyi az adósság, hanem az, hogy ne a külföldieknek tartozzunk!

Az államadósságok korát éljük, amikor a súlyosan eladósodott országok folyamatos megszorításokra kényszerülnek, a lakosság szenved az adóemelésektől, a külföldi befektetők pedig tartják a markukat és várják vissza a pénzüket. Ahol magas az államadósság, ott a kötvénypiacok összeomlanak, az állam pedig csődközelbe jut - ezt a forgatókönyvet már jól ismerik Görögországban vagy épp Portugáliában. De mi a helyzet mondjuk a belgákkal vagy az olaszokkal, ahol 100 százalék feletti az államadósság, vagy Japánban, ahol 200 százalék feletti? Ezek az országok miért nem mentek csődbe? (Bővebben lásd "Veszélyes, ha egy ország külföldi nagybefektetőknek tartozik" cmű cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Daniel Gros, a brüsszeli Center for European Policy Studies kutatóintézet igazgatója rámutat, hogy nem az számít, hogy mennyi az államadósság, hanem az, hogy egy ország kinek tartozik: belföldi megtakarítóknak, vagy külföldi befektetőknek. Előbbi esetben szinte kizárt, hogy az adott ország csődbe jusson, utóbbinál garantált a bukás.

Nem túl bíztató, hogy a magyaroknál csak a görögök nyestek nagyobbat a költségvetésükön.

Magyarországnál csak Görögország hajtott végre nagyobb költségvetési kiigazítást 2007 és 2012 között az OECD tagállamai közül (lásd "Mi kell a fenntartható adóssághoz?" című cikkünket a jobb hasábban).

A világ legfejlettebb államait tömörítő szervezet adatai és becslései szerint 2007 és 2012 között a magyar strukturális hiány (pontosabban: az átmeneti hatásokat, vagyis az egyszeri intézkedéseket, a ciklus hatásait, illetve az ár- es hozamingadozást is kiszűrő underlying deficit) több mint 3 százalékkal javult (a nagyon jelentős megszorítások hatásaként a görög deficit javulása 6,2 százalékos volt).