Pénzügyi Szemle online blog

Ha hisszük, ha nem, a számok egyértelműek: komoly adócsökkentést hozott az utóbbi két év.

A fejlett világban Magyarországon csökkent a leginkább az adóterhelés 2010 és 2011 között - derül ki az OECD friss adatsorából és elemzéséből. A GDP arányában mért adóelvonás 2011-ben 35,7 százalékos volt, míg egy évvel korábban még 37,9 százalékos. (Bővebben lásd "Magyarország eddig kimaradt az adóemelésből" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Adóelvonás a GDP százalékában

Sok a vita a magyar közéletben az utóbbi két év adópolitikájával kapcsolatban, de az OECD elemzése alapján nem kérdéses, hogy összességében csökkent a magyar háztartásokon és vállalatokon levő adónyomás. Különösen feltűnő a változás 2007-hez képes, amikor - egyetlen év alatt 3 százalékpontot kitevő emelkedés mellett - a GDP 40,3 százalékát vonta el adó formájában a privát szektortól a magyar állam.

A jelek szerint az adócsökkentés semmiképp sem csodaszer, automatikusan és önmagában nem lendíti fek a gazdaságot.

Az egyik általánosan is elfogadott nézet szerint a magas adók - és a túl nagy állam - lassítják a gazdasági növekedést, míg az adócsökkentés serkentőleg hat, miután ösztönzi mind a beruházást mind a fogyasztást. A recept ezen tétel alapján pofonegyszerű: csökkenteni kell az adókat, ezzel párhuzamosan visszavágni az állami kiadásokat, hátradőlni és élvezni a gyorsuló gazdasági növekedés minden előnyét. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Steven Strauss, a Harvard University professzora ugyanakkor rámutat, hogy ez a vélt összefüggés igencsak félrevezető, egy ország gazdasági növekedését ugyanis tucatnyi összetevő határozza meg - jogrend/jogbiztonság, infrastruktúra, nemzetközi gazdasági kilátások, oktatás/egészségügy színvonala -, melyek közül az adószint csak egy, és még csak nem is a legfontosabb.