A kínai bankok összesített profitja tavaly 160 milliárd dollárra nőtt, ami már Peking illetékesei szerint is túl sok. A gond természetesen nem a nyereség mértékéből adódik, hanem abból, hogy ezt a profitot nagyrészt a kínai lakosság kárára zsebelték be a pénzintézetek.
Kínában ugyanis a bankbetétek kamatait maximálják, azaz a bankok rendkívül olcsón jutnak forráshoz - a megtakarítási ráta egyébiránt magas az országban, azaz a lakosság még az alacsony kamatok mellett is bankba teszi a pénzt -, sokkal olcsóbban, mintha a nemzetközi pénzpiacon vennének fel hitelt. (Bővebben lásd "Túlzottan nyereségesek a kínai bankok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Kínai bankok: vége a dőzsölésnek
Olcsó hitel: veszélyes, mint a drog
A pénzügyi és gazdasági válságra válaszul a fejlett világ jegybankjai 0 százalék közelébe csökkentették az alapkamatot, bízva abban, hogy az olcsó likviditás lökést ad a világgazdaságnak. Az olcsó hitel azonban veszélyes, mert olyan, mint a drog: rövid távon serkentőleg hat, hosszú távon azonban önpusztító.
A 0 százalékos jegybanki alapkamat - kiegészülve a százmilliárd dolláros/eurós/fontos/jenes likviditási fröccsökkel - elméletileg rövid távon élénkítően hat a gazdasági növekedésre, és segít megakadályozni, hogy a gazdaság deflációba süllyedjen. Indokolt lépés tehát a jegybankoktól, hogy 2008 után a 0 százalékos alapkamatokkal igyekeztek támaszt adni a gazdaságoknak, ez a támasz ugyanakkor csupán rövid távon - egy-két évig - van pozitív hatással, ha hosszú távon fönnmarad, akkor komoly torzulásokhoz vezet.
Utolsó kommentek