Pénzügyi Szemle online blog

A jegybankban parkol a bankok mintegy 4000 milliárd forintja, és egy felvetés szerint ezt kéne valahogy a devizahitelesek megmentésére átcsatornázni és felhasználni.

A Magyar Nemzeti Bank kötvényében a magyarországi bankok mintegy 4000 milliárd forintot tartanak, amit jelen állás szerint senki nem használ semmire. Egy elvi felvetés és tanulmány azt járja körül, hogy miképp lehetne ezt a pénzt a magyar devizahitelesek megmentésére fordítani (erről lásd "A devizahitelezés oka, a beavatkozás lehetősége, módjai" című cikkünket a jobb hasábban).

Forrás: MNB

A bajba jutott hitelesek megsegítésére több konstrukció is létezik. Jellemzően - legalábbis a szándékok szerint - az alapján történik a differenciálás, ki mennyire fizetőképes, kinek mennyire van valóban szüksége segítségre.

A legrosszabb helyzetben levők esetére dolgozta ki a kormány a Nemzeti Eszközkezelő koncepcióját, aminek röviden és zanzásítva az a lényege, hogy az állam megveszi az ilyen adósok lakását, majd valamilyen formában biztosítja az adósok lakhatását - optimális esetben ugyanazon ingatlan visszabérlésével.

Minél többet törlesztünk, annál jobban eladósodunk?

A magyar közpolitikai vitákban is gyakran hallani ugyanazzal az időszakkal kapcsolatban, hogy csökkent, illetve nőtt az adósság. Ez a két állítás alapvetően ellentétes, de mégis van olyan közgazdasági elmélet, ami kibékítheti ezt az antagonizmust (az adósságcsökkentés lehetőségeiről lásd "A fenntartható adósság elérésének hét módja" című cikkünket a jobb hasábban).

Lehet vitázni a felelősségről, de egy biztos: a bankok olyanoknak is adtak hitelt, akiknek nem szabadott volna.

Magyarország legnagyobb gazdaságpolitikai problémája a magas devizaadósság, illetve az ebből adódó pénzügyi bizonytalanság. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi abban a baj, ha egyesek hitelt vesznek fel, illetve miért okoz szinte nemzeti tragédiát, ha ezt nem tudják visszafizetni. A válasz: azért, mert nagyon sokan vannak, a gond pedig az, hogy sokan közülük már a hitelfelvételkor sem voltak hitelképesek (lásd "Gazdasági törvények, jogi szabályozás" című cikkünket a jobb hasábban).

Az európai uniós pénzügyi felügyeletek között nem volt együttműködés, ami lehetetlenné tette a fedezetlen devizahitelezés elleni hatékony fellépést. Az uniós szabályozás egy pár éves késéssel lépett életbe.

A 2007-ben kitört pénzügyi válság mára már európai adósságválsággá változott, de azért nem szabad elfelejteni, hogy nem annak indult. Az alapprobléma a túlzott hitelkihelyezés volt, azaz mindenekelőtt az, hogy olyan emberek, cégek, testületek kaptak hitelt, amelyek nem tudták ezt visszafizetni - legyen szó az Egyesült Államokról és lakástulajdonosokról, Európáról és az elszegényedett, versenyképességüket vesztett államokról, vagy épp Magyarországról és a devizahitelesek tömegeiről.