A június 28-29-ei EU-csúcs előtti hetekben valóságos európai népharag zúdult a németekre, mondván pont ők vétóznak meg minden mentőakciót, pont ők, akik a legnagyobb haszonélvezői az eurózónának és az eurónak. De vajon tényleg a németek húzták a legnagyobb hasznot az euróból?
Kétségtelen, hogy Németország a legnagyobb exportőr az öreg kontinensen, mint ahogyan az is, hogy a német kivitel 1998 és 2011 között 117 százalékkal bővült. Nem kérdés, hogy az exportnak jót tesz a közös belső piac és a közös deviza, mint ahogyan az sem, hogy az elmúlt évtizedben a német márka vélhetően jobban felértékelődött volna, mint tette azt az euró, ez a felértékelődés pedig visszavethette volna a német kivitelt. (Bővebben lásd "Valóban Németország az euró legnagyobb nyertese?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A németek ugyanakkor azzal védekeznek, hogy bár az export valóban szépen bővült, a teljes gazdasági növekedés a vizsgált időszakban elmaradt az európai átlagtól. Hogyan nevezhetnénk Németországot az euró legnagyobb haszonélvezőjének, ha az 1998 és 2011 között átlagos GDP-növekedés mindössze 1,4 százalékos volt, szemben például a francia 1,7 százalékkal, vagy a 2,0 százalékos hollanddal, esetleg a teljes eurózónára számolt 1,6 százalékos átlaggal - így védekeznek a németek…
2012. június 29. 07:51
Ezért nem fizetnek a németek
2012. június 08. 07:51
Nulla százalékos kamatok - ennyire félünk
A befektetők már 0 százalékos kamatok mellett is odaadják a pénzüket, annyira rettegnek a jövőtől. Elképzelhető, hogy túlaggódják magukat, vagy tényleg ekkora a baj?
Az elmúlt hetekben a részvénypiacok zuhantak, a spanyol és olasz állampapírok árfolyama lesiklópályára állt, miközben a biztonságos menedéknek tartott német és amerikai állampapírokba valósággal ömlött a menedék után kutató pénz. A német államnak a befektetők már negatív (!) kamat mellett is odaadták a pénzüket, miközben a dollárban jegyzett, inflációhoz kötött ötéves állampapír hozama infláció mínusz 1 százalékra süllyedt (azaz a papír az előző évi pénzromlási ütemnél 1 százalékkal kevesebb kamatot fizet). (Bővebben lásd "Miért adjuk oda a pénzünket nulla százalékon?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Eközben például az S&P 500 amerikai részvényindex vállalatai átlagosan évi 7 százalékos nyereségrátával működnek, ami első ránézésre igen vonzónak tűnik a 0 százalékos állampapírhozamokhoz képest. Kérdés, hogy a befektetők vajon miért nem veszik ki a pénzüket az állampapírból, és vállalnak kockázatot a részvényvásárlással?
2012. máj 25. 07:51
Ezért félnek a németek a görögöktől
Az elmúlt két hétben, azaz a görög választásokat követően a pénzpiacok reális forgatókönyvként kezdték értékelni az eurózóna felbomlását. Kérdés, hogy ki lenne ennek a szcenáriónak az igazi vesztese, a görögök, vagy esetleg pont a németek?
Marshall Auerback, a világ legnagyobb kötvényalapját kezelő PIMCO közgazdásza merész pókerjátszmához hasonlítja a jelen helyzetet, melyben ugyanakkor nézete szerint a görög szélsőséges párt, a Syriza meglepően jó pozícióban van. Görögország ugyanis gyakorlatilag öt éve megszorít, a GDP közel 20 százalékkal esett, és a költségvetés elsődleges egyenlege közel van az egyensúlyoz, azaz a görögöknek már nem nagyon van mit veszíteniük. (Bővebben lásd "A görögöknél van az ütőkártya?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról
Utolsó kommentek