A június 28-29-ei EU-csúcs előtti hetekben valóságos európai népharag zúdult a németekre, mondván pont ők vétóznak meg minden mentőakciót, pont ők, akik a legnagyobb haszonélvezői az eurózónának és az eurónak. De vajon tényleg a németek húzták a legnagyobb hasznot az euróból?
Kétségtelen, hogy Németország a legnagyobb exportőr az öreg kontinensen, mint ahogyan az is, hogy a német kivitel 1998 és 2011 között 117 százalékkal bővült. Nem kérdés, hogy az exportnak jót tesz a közös belső piac és a közös deviza, mint ahogyan az sem, hogy az elmúlt évtizedben a német márka vélhetően jobban felértékelődött volna, mint tette azt az euró, ez a felértékelődés pedig visszavethette volna a német kivitelt. (Bővebben lásd "Valóban Németország az euró legnagyobb nyertese?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A németek ugyanakkor azzal védekeznek, hogy bár az export valóban szépen bővült, a teljes gazdasági növekedés a vizsgált időszakban elmaradt az európai átlagtól. Hogyan nevezhetnénk Németországot az euró legnagyobb haszonélvezőjének, ha az 1998 és 2011 között átlagos GDP-növekedés mindössze 1,4 százalékos volt, szemben például a francia 1,7 százalékkal, vagy a 2,0 százalékos hollanddal, esetleg a teljes eurózónára számolt 1,6 százalékos átlaggal - így védekeznek a németek…
Emellett, újabb érvként a takarékos németek rámutatnak, hogy az euró bevezetése óta a német munkanélküliség átlagosan meghaladta az eurózóna átlagát, és bár igaz ugyan, hogy az elmúlt években – a pusztító válság ellenére - trendszerűen csökkent, még ma is fölötte marad például a holland, svájci vagy osztrák munkanélküliségnek.
Íme két újabb érv: az eurózónában a német bérek nőttek a leglassabb ütemben az elmúlt évtizedben, továbbá a német államadósság is tetemes, a maga 82 százalékával.
Összességében tehát a „miért vétóztok meg minden eurómentő javaslatot” típusú európai népharagra a németek válasza rövid és tömör: „az elmúlt évtizedben takarékosabban éltünk, mint Ti, miért fizetnénk ki a számlát egy olyan gazdasági növekedésért, amit sosem éltünk meg?”
El kell ismerni, hogy mindkét oldal érveiben van igazság, az ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a fajta egymásra mutogatás nem visz közelebb az euróválság megoldásához.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
A tét 800 milliárd dollár
Itt a brüsszeli terv
Mennyibe kerül felnevelni egy gyereket?
A bölcsin múlhat a nyugdíjunk
Se gyerek, se nyugdíj?
Nyugdíj: mi van, ha nincs munka?
Utolsó kommentek