Pénzügyi Szemle online blog

Már el is készült a terv a kínai gazdaság átállítására egy fogyasztás által vezérelt modellre, a gond csak az, hogy nem is olyan régen egy hasonló akcióba a japánok már belebuktak.

A kínai gazdaság 35 éve bővül évi 10 százalékkal, ami egyrészt hihetetlen és elképesztő teljesítménynek számít, másrészt viszont felveti a kérdést: vajon mikor és főleg milyen mértékben következik be a növekedési ütem lassulása? A kínai vezetés is készül az elkerülhetetlenre, és úgy számol, hogy 2018 és 2022 között már csak évi átlag 6,5 százalékkal fog gyarapodni a GDP, a gazdaság pedig a befektetés és exportvezérelt üzemmódról szépen fokozatosan átvált egy belső fogyasztás által fűtött növekedési pályára. (Bővebben lásd "Komoly kockázatai vannak a kínai szerkezetváltásnak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

A terv ésszerű, és papíron sima ügynek tűnik - korábban Japán és Dél-Korea hasonló helyzetben volt -, ma már ugyanis nincs szükség annyi infrastrukturális beruházásra, mint korábban, utak, repterek és gátak már vannak, a városiasodás lassul, az embereknek pedig egyre több a pénzük, amiből szeretnének autót, műszaki cikkeket vagy épp drága luxus holmikat vásárolni. A tendenciák világosan kijelölték a beruházások lassulása és a fogyasztás bővülése által fényjelzett utat, a gond csak az, hogy ez az átmenet koránt sem annyira egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik - mutat rá Martin Wolf, a The Financial Times publicistája.

A szakembereket valósággal sokkolta a hír: Kína gazdasága mindössze 7,6 százalékkal bővült a második negyedévben.

Az elmúlt 10 évben átlagosan 10 százalékos növekedést felmutató gazdaság lassul, ami nem is csoda, a vezetés ugyanis mindent megtesz annak érdekében, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában elkerülje az ingatlanpiaci buborék további növekedését. (Bővebben lásd "Lassul a kínai gazdaság - Hogyan tovább?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A vezetők felismerték, hogy jobb egy 7 százalék körüli fenntartható növekedés - ez a terv a következő öt évre -, mint egy irreális 10 százalék, amit az ingatlanárak felfutása és a felelőtlen banki hitelezés táplál. Szép terv, és kivitelezhetőnek is tűnik, vannak ugyanakkor, akik szerint könnyen falnak ütközhet a távol-keleti óriásgazdaság.

Egy gazdasági válság mindig komoly változásokat hoz a világban, a mostani krízis egyik nagy nyertese Kína. Már csak az a kérdés, ki tud velük együtt robogni, és kinek marad a sóvárgás.

Érdekes példát szolgáltat a dél-amerikai kontinens, melynek gazdasága ma már ezer szállal kötődik Kínához, olyannyira, hogy épp a távol-keleti óriásgazdaság válság alatti stabilitása volt az, ami megvédte Dél-Amerikát az összeomlástól (bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban).

Az Inter-American Development Bank kutatói egy elemzés során kimutatták, hogy míg az amerikai gazdasági sokkok Dél-Amerikára gyakorolt hatása lefeleződött az elmúlt 15 évben, addig a kínai gazdaság rezdülései háromszor annyira éreztetik hatásukat.

Ha a jelenlegi kerékvágásban haladnak tovább az események, akkor Kína 2021-ben átveheti a világ legnagyobb gazdaságának járó kitüntető címet az Egyesült Államoktól. Kérdés, hogy vajon kitart-e a komoly egyensúlytalanságokkal küzdő ázsiai gazdaság lendülete?

A kínai gazdaság az elmúlt tíz évben átlagosan évi 10 (!) százalékkal bővült, amely tempó Magyarországról nézve hihetetlennek tűnik. A kínai modell sikere elsősorban az erősen központosított gazdaságpolitikának köszönhető, az állam egész iparágak jövőjéről dönt, sőt még a bankoknak is megmondja, hogy kinek és milyen összegben nyújthatnak hiteleket (bővebben lásd cikkünket a jobb hasábban).