Pénzügyi Szemle online blog

Ha sokáig pöfögjük tele a légkört káros gázokkal, akkor megágyazhatunk egy olyan globális klímakatasztrófának, amihez képest a 2008-as pénzügyi válság csak egy könnyed kis délutáni matiné lenne.

A légkör szén-dioxid koncentrációja mára 4,5 millió éves csúcsra emelkedett, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az évszázad végére a jelenlegi szint is megduplázódhat. Igaz ugyan, hogy a következményekkel kapcsolatban véget nem érő viták folynak, a pesszimista szcenáriók mindenesetre olyan természeti és gazdasági károkkal riogatnak, melyek bőven meghaladnák a 2008-as pénzügyi összeomlás és az utána következő reálgazdasági krízis hatásait. (Bővebben lásd "Itt az idő beszélni a klímaváltozás gazdasági hatásairól" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Martin Wolf, a Financial Times publicistája rámutat, hogy a környezetszennyezés sajnos egy teljesen logikus és előre látható következménye a mai gazdasági rendszernek, mint ahogyan az is, hogy az emberiségnek komolyan meg kellene rémülnie ahhoz, hogy bármit is tegyen a folyamatok ellen.

Egy jól átgondolt szén-dioxid adóval a benzin ugyan drágulna, de egy sor probléma megoldódna: csökkenne a környezetszennyezés, nagyobb hangsúlyt kapna a megújuló energia és még a költségvetés is jól járna.

Közgazdászok többnyire ferde szemmel néznek a gazdaságpolitikusok által bevezetett új adókra, mondván az elvonás feleslegesen bonyolítja a már amúgy is elég bonyolult adórendszert, a plusz teher pedig csökkenti a termelékenységet és veszélyezteti a munkahelyeket. (Bővebben lásd "Szinte csak előnyei lennének egy átfogó szén-dioxid adónak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Más a helyzet ugyanakkor a szén-dioxid adóval, melyet a legtöbb szakember támogat, mondván egy sor problémát megold: csökkenti a szén-dioxid kibocsátást, ezzel csökken a légszennyezés, lassul a globális felmelegedés, mérséklődik az ország energiafüggősége, javítja a megújuló energiák versenyképességét, ezáltal ösztönzi az új iparágakat, munkahelyeket teremt, hatékonyabbá teheti az autógyártást és más energiaérzékeny iparágakat, javítja a költségvetés pozícióját és fenntarthatóbb pályára tereli az államadósságot - foglalja össze William G. Gale, a Brookings intézet közgazdásza.

Az idei szárazság és a szélsőséges időjárás az üvegházhatású gázok és a globális felmelegedés felé terelték a figyelmet - ismét fel is merült a szén-dioxid adó bevezetésének ötlete.

Minthogy a tudósok szerint a szélsőséges időjárás és a környezeti károk egy részéért a szén-dioxid kibocsátás a felelős, így logikus, hogy ha adót vetnek ki a káros gázra, az csökkenti majd a kibocsátást. (Bővebben lásd a Hatékony lehetne a szén-dioxid adó? című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A bolygó lakói így két úton is nyernek: egyrészt alacsonyabb lesz a szén-dioxid kibocsátás, másrészt az államoknak extra adóbevételük keletkezik, melyet a környezeti károk enyhítésére és alternatív energia projektek támogatására - erdőt telepíteni, öntözni, napkollektort támogatni - lehet költeni.

Mennyire lesz fontos a környezetvédelem, ha a prognózisok bejönnek, és 2020-ra az USA lesz a legnagyobb olajtermelő a világon?

Az Egyesült Államok 2008-ban olajfelhasználásának kétharmadát még importból fedezte, az elemzői prognózisok szerint ugyanakkor 2020-ra teljesen önellátóvá válhat, sőt a világ legnagyobb olajkitermelőjévé nőhet ki magát. Az energiaszektornak az elmúlt három évben mintegy 600 ezer új állást köszönhet az USA, és ha a fönti jóslat beigazolódik, a soron következő évtizedben akár több millió új unkahely jöhet létre. (Bővebben lásd "Olajszektor és az USA: robbanó profit vagy környezetvédelem?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Eközben az aszály miatt Colorado államban a pusztító erdőtűz, a legfontosabb termőterületeken pedig a kiszáradó kukorica okozott milliárdos károkat. A világ szén-dioxid kibocsátása becslések szerint 2030-ra - elsősorban a kínai és indiai gazdaságok fellendülésének köszönhetően - akár 50 százalékkal is nőhet, miközben Obama elnök egyre kevesebbet szól a környezetvédelem fontosságáról, az előző elnöki kampányban említett 5 millió zöld-munkahely ígérete pedig már a feledés homályába vész.