Ha sokáig pöfögjük tele a légkört káros gázokkal, akkor megágyazhatunk egy olyan globális klímakatasztrófának, amihez képest a 2008-as pénzügyi válság csak egy könnyed kis délutáni matiné lenne.

A légkör szén-dioxid koncentrációja mára 4,5 millió éves csúcsra emelkedett, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az évszázad végére a jelenlegi szint is megduplázódhat. Igaz ugyan, hogy a következményekkel kapcsolatban véget nem érő viták folynak, a pesszimista szcenáriók mindenesetre olyan természeti és gazdasági károkkal riogatnak, melyek bőven meghaladnák a 2008-as pénzügyi összeomlás és az utána következő reálgazdasági krízis hatásait. (Bővebben lásd "Itt az idő beszélni a klímaváltozás gazdasági hatásairól" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Martin Wolf, a Financial Times publicistája rámutat, hogy a környezetszennyezés sajnos egy teljesen logikus és előre látható következménye a mai gazdasági rendszernek, mint ahogyan az is, hogy az emberiségnek komolyan meg kellene rémülnie ahhoz, hogy bármit is tegyen a folyamatok ellen.

Hogy miért nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást és térünk át a zöldenergiára? Ennek több jó oka is van, melyek egyenként is „túl erősek”, így együtt pedig egyenesen megoldhatatlanná teszik a problémát. Egyrészt a mai gazdasági rend alapja az energia, ahhoz hogy valaki fejlődjön, növekedjen és gazdagodjon beruházásra, ehhez pedig energiára van szükség. Az olcsó energia pedig szennyezi a környezetet. Ha tehát azt kérnénk az országoktól és vállalatoktól, hogy térjenek át a drágább, de zöldebb energiára, azzal profitot és növekedési ütemet veszítenének, ami sok ország számára elfogadhatatlan. Miért mondana le például Kína vagy India a gyors növekedés lehetőségről a nyugati világ kérésére, amikor a nyugati világot épp a környezetet szennyező energia tette naggyá?

A másik jó ok az erős lobbi tevékenység. Az olajiparban például elég jó pénz van, amiről az érintetteknek eszük ágában sincs lemondani holmi szélerőművek kedvéért. Vagy itt van a szabad piacok szentsége, mondván milyen jogon avatkoznak be a politikusok adminisztratív eszközökkel és támogatják a zöld energiát, amikor a piac ítélete egyértelműen az, hogy az olcsóbb, de a környezetet szennyező energia a nyerő? Emellett a világnak most elsősorban rövidtávú gazdasági gondokat kell megoldania, nincs idő foglalkozni egy 50-100 év múlva esedékes problémával…

Egy szó mint száz, a kutatók egyelőre vitatkoznak a lehetséges következményekről, megoldás egyelőre nincs, vagyis egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy nem valamely pesszimista katasztrófa szcenárió fog megvalósulni.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Teljesen új közgazdászok kellenek

A börtön nem a bankároknak való?

Valóban „gonosz” lenne az IMF?

Csődbe visznek a külföldiek

Így is csinálhatta volna Magyarország

Magyarország legnagyobb vesztesége