Pénzügyi Szemle online blog

Ha gyermekkorban nincs pénz tanulni és orvoshoz menni, az jelentős hátrány az egész életre. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a tehetősebbek segítségének nincs értelme, mert van!

Nyilvánvaló tény, hogy a szegény sorból érkező gyermekek jóval rosszabb esélyekkel vágnak neki iskolás, majd felnőtt életüknek, mint azok, akiknek minden pénzük megvan tanszerekre, különórákra, orvosra, sportra vagy épp főiskolára. Sőt, a szegénységből külső segítség nélkül szinte lehetetlen kitörni, azaz a hátránnyal induló szülők gyermekei ugyancsak jó eséllyel hátrányos helyzetű felnőttek lesznek. Bruce Wydick, a University of San Francisco közgazdász professzora ugyanakkor egy tanulmányban bebizonyította, hogy az ördögi kört igenis meg lehet törni. (Bővebben lásd "Hatékonyak a hátrányos helyzetű gyermekeket támogató programok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A professzor megvizsgálta a Compassion International, a világ legnagyobb, hátrányos helyzetű gyermekeket támogató alapítványának eredményeit, és arra jutott, hogy a különböző "célzott" (azaz távoli, de kvázi örökbefogadást jelentő), elsősorban oktatási és egészségügyi programokban részt vevő gyermekek kiemelkedési esélyei sokkal-sokkal jobbak, mint a nem támogatott gyermekeké. (A professzor a világ hat szegény országában vizsgált meg 1850 gyermekkorban támogatott, és több mint 8000 gyermekkorban nem támogatott felnőttet.)

Minél fejlettebb egy adott országban az oktatás és az egészségügy, annál könnyebb kitörni a szegénységből, és felnőttként boldog, kiegyensúlyozott életet élni.

Minél okosabb, képzettebb és egészségesebb egy társadalom, a vállalatoknak annál inkább megéri beruházni, annál több lesz a munkahely és az innováció, annál jobbak a fizetések és gazdagabbak az emberek. Ez a gondolatmentet talán túlságosan is leegyszerűsítő, az mindenesetre tény, hogy az egyik legjobban megtérülő hosszú távú befektetés az oktatás és az egészségügy, melyek fejlesztésével a jövő felnőttjei okosabbak, egészségesebbek, és így produktívabban lehetnek. (Bővebben lásd "Így lehet kitörni a szegénységből" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Kétségtelen, hogy egy diplomás, jól táplált és egészséges huszonéves jobb esélyekkel vág neki a felnőtt életnek és a munkaerőpiacnak, mint aki éppen hogy túljutott az elemi nyolc osztályon. Ezek az esélyek a legtöbb országban generációról generációra öröklődnek, azaz akinek a szülei szegények, képzetlenek és betegesek, annak rendkívül nehéz kitörnie, sőt gyakran az egymást követő generációk egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.