Pénzügyi Szemle online blog

Az MNB az elmúlt hónapokban vígan csökkentette az alapkamatot, de könnyen lehet, hogy ennek a boldog időszaknak hamarosan vége szakad.

Az alapkamat május végén a rekord alacsonynak számító 4,5 százalékra csökkent Magyarországon, ami a súlyos adósságterhet cipelő ország számára jókora könnyebbséget jelent. A kamatvágások lehetőségét ugyanakkor elsősorban nem a magyar gazdaság teljesítménye teremtette meg, hanem az, hogy a világban történelmi mélypontokra estek a kamatszintek, amely alacsony értékekhez a magyar alapráta is tudott igazodni. (Bővebben lásd "A fejlett kötvénypiacok hozamemelkedésének következményei" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Ennek a kamat Kánaánnak azonban előbb-utóbb vége lehet, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a folyamat májusban már el is kezdődött. Az amerikai kötvénypiacon ugyanis az irányadónak tekintett 10 éves állampapír hozama május hónapban 1,6 százalékról 2,2 százalékra emelkedett, amely szintre több mint egy éve nem volt példa. A fejlett kötvénypiacokon tapasztalt hozamemelkedés óriási jelentőségű esemény, ami legalább két nagyon fontos kérdést felvet a közeljövőre vonatkozóan.

Hogyan süllyedhetett történelmi mélységbe az amerikai, brit vagy japán állampapír hozam, miközben ezek az országok korábban soha nem látott adósságokat halmoztak fel?

Első ránézésre talán kicsit ellentmondásos, hogy miközben egy ország úszik az adósságban - Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán -, a befektetők rekord alacsony hozam mellett hajlandóak megvenni az állampapírokat. Nem úgy lenne logikus, hogy minél nagyobb az adósság, annál kockázatosabb egy ország, és annál magasabb az állampapírok hozama? (Bővebben lásd "Adóssághegy és mégis alacsony kamatok?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Logikusnak logikus lenne, ezekben az országokban azonban egy mindenre elszánt jegybank működik, melynek deklarált célja, hogy fenntartható szinten tartsa az állampapírpiaci hozamokat. És minthogy a mai pénzrendszerben egy jegybank annyi papírpénzt nyomtat, amennyit csak akar, a befektetők ezt el is hiszik. Így aztán a befektetők - minthogy a várható lassú gazdasági növekedés miatt az infláció tartósan alacsony lehet - szépen meg is veszik az alacsony hozammal forgó állampapírokat.