Hogyan süllyedhetett történelmi mélységbe az amerikai, brit vagy japán állampapír hozam, miközben ezek az országok korábban soha nem látott adósságokat halmoztak fel?

Első ránézésre talán kicsit ellentmondásos, hogy miközben egy ország úszik az adósságban - Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán -, a befektetők rekord alacsony hozam mellett hajlandóak megvenni az állampapírokat. Nem úgy lenne logikus, hogy minél nagyobb az adósság, annál kockázatosabb egy ország, és annál magasabb az állampapírok hozama? (Bővebben lásd „Adóssághegy és mégis alacsony kamatok?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Logikusnak logikus lenne, ezekben az országokban azonban egy mindenre elszánt jegybank működik, melynek deklarált célja, hogy fenntartható szinten tartsa az állampapírpiaci hozamokat. És minthogy a mai pénzrendszerben egy jegybank annyi papírpénzt nyomtat, amennyit csak akar, a befektetők ezt el is hiszik. Így aztán a befektetők - minthogy a várható lassú gazdasági növekedés miatt az infláció tartósan alacsony lehet - szépen meg is veszik az alacsony hozammal forgó állampapírokat.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy vajon a szintén tetemes adóssággal bíró Olaszországban vagy Spanyolországban - esetleg Magyarországon? - miért nem tudja az állam 1-2 százalékos hozamok mellett finanszírozni az adósságot. A magyarázat egyszerű, ezen országok mögött, ellentétben a japánokkal vagy az amerikaiakkal, nem áll egy mindenre kész jegybank, amely támasztaná a kötvénypiacokat.

A befektetők így gyakran még 5-6 százalékos hozamok mellett sem mernek állampapírt vásárolni, hisz nem bíznak a jegybanki segítségben, és - teljes joggal - félnek az állam fizetésképtelenségétől.

Ennek ugyanakkor előbb-utóbb változnia kell, sokáig ugyanis nem működhet, hogy a spanyolok 7 százalékon, a hollandok pedig 2 százalékon bocsátanak ki állampapírokat...

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Katasztrófára felkészülni!

Hogy lesz így nyugdíjunk?

Olajmilliárdok vagy környezetvédelem?

Kevesebb közalkalmazottat!

Európa: miért kéne összeomlani?

Csodafegyver a svájcifrank-hitel?