Pénzügyi Szemle online blog

A mai guruk egy olyan világban nőttek fel, ahol mindig minden megoldódott, de a jelek szerint ennek vége.

A német állampapír hozamok soha nem látott mélységekben csökkennek, miközben a német csődkockázati mutató emelkedik - íme egy piaci anomália, aminek a klasszikus közgazdasági logika szerint nem szabadna megtörténnie. Hiszen ha emelkedik a kockázat, nőni kellene a hozamnak. Ahogy ez amúgy más európai államokban, például Görögországban, Spanyolországban, vagy épp Magyarországon történik is. Miképp lehetséges ez? (erről lásd Újra itt a "katasztrófa-közgazdaságtan" című cikkünket a jobboldali hasábban).

Gillian Tett, a Financial Times publicistája szerint erre a jelenségre többféle magyarázat is adható. Lehet, hogy a CDS-piacok nem hatékonyan működnek, és túlárazzák a kockázatokat, vagyis bár a CDS-felár emelkedik, de a kockázat igazából nem nő. Az is egy lehetséges magyarázat, hogy a német és amerikai piacon dolgozó befektetők "önteltek", és csak idő kérdése, hogy ráébredjenek, mennyi pénzébe is fog kerülni Berlinnek az euró megmentése, ami rögtön a hozamok ugrásszerű emelkedését okozza majd. Az is egy opció, hogy a hozamok azért túl alacsonyak, mert a piac deflációs veszélyt, likviditási csapdahelyzetet, illetve kormányzati beavatkozást áraz.

Csodafegyvernek gondoltuk a svájcifrank-hiteleket, a tengerentúlon pedig a jelzáloggal fedezett kötvényeket, no meg a CDS-eket, és mi lett belőle? Egy jó nagy bukó.

Miért van az, hogy azok a pénzügyi innovációk, melyek valóságos forradalmat jelentenek a pénzpiacon, időről-időre méretes összeomlást idéznek elő a világgazdaságban?

A válasz egyszerű - mint ahogy arra Kenneth Rogoff, a Harvard professzora rámutat, - a pénzügyi szektorban 10-15 évente megfigyelhető egy ciklikusság, melynek első felében új és ígéretes pénzügyi termékek jelennek meg, melyek a ciklus közepén sikert sikerre halmoznak, végül azonban a túláradó spekuláció és a határtalan kapzsiság miatt pénzügyi katasztrófát okoznak. (Bővebben lásd "Szűkös évek várnak a bankárokra" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A válság során valóságos szitokszóvá vált a CDS-felár, melynek robbanásszerű emelkedéséről nap mint nap értesülhettünk a sajtóból. Elképzelhető, hogy a CDS a mai formájában nemcsak hogy nem tölti be eredeti funkcióját, de egyenesen káros is?

A CDS (Credit default swaps) ugyanis egyfajta biztosítás, melynek vásárlója egy adott állam vagy vállalat csődje ellen igyekszik bebiztosítani magát. Ha az állam csődbe megy, akkor a CDS tulajdonosa kárpótlást kap, azaz végeredményben "megússza" az államkötvény összeomlása miatti veszteséget. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az elmélet teljesen logikus lenne, ha a befektetők arra használnák a CDS-eket, amire valók, azaz csőd esetére biztosítanák magukat. Mára azonban a CDS-ek forgalmának nagy részét spekulánsok adják, akiknek eszük ágában sincs bármi ellen is biztosítani magukat, egy dolgot szeretnének: az adott ország vagy vállalat ellen vagy mellett spekulálni. Ha úgy érzik, hogy például Magyarország sorsa jobbra fordul, akkor eladnak CDS-eket, ha úgy érzik hogy rosszabbra, akkor vesznek.