Pénzügyi Szemle online blog

Mit tehetünk, ha a milliárdok eltűnnek, a megrendelést pedig a "haverok" kapják?

A korrupció mára az emberek életének szerves részévé vált. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a saját bőrünkön még nem tapasztaltuk, a hírekből akkor is beugrik egy-két "eset", melyek ugyanakkor többnyire következmények nélkül maradnak. Néhány napig, esetleg hétig cikkeznek arról, hogy "ki mennyit lopott", vagy egy-egy nagyberuházás során "mi hogy csúszott el", és ennyi. (Bővebben lásd "Az iskolapadban kezdődik a korrupció elleni harc" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A korrupció láthatatlanul átszövi a gazdaságot, rombolja a bizalmat, lassítja az ügyintézést, gyengíti a jogállami kereteket. Az okozott károk gyakran alig észrevehetőek, a megbízhatatlan rendszer miatt egész beruházások maradhatnak el, munkahelyek veszhetnek oda, a már meglévő rendszerek pedig fokozatosan lerobbanhatnak.

Miért pont egy görög városban rendezi be regionális központját a Hewlett-Packard? Talán épp a megszorítások és a fizetéscsökkentések miatt?

A görög Piraeus lesz a Hewlett-Packard európai, közel-keleti és afrikai elosztó központja, azaz a világ egyik legnagyobb IT vállalata a görög város kikötőjén és vasúti hálózatán keresztül szállítja majd a várhatóan 50 milliárd dollár értékű számítástechnikai termékeit. A megállapodás a görög városban több száz új munkahelyet, beruházásokat és jövedelmet jelent, arról nem is beszélve, hogy a HP-hoz köthető vállalatok közül vélhetően jó néhány ugyancsak megjelenik majd a régióban. (Bővebben lásd "Megszorítások helyett beruházás és innováció" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

De miért pont a romokban heverő Görögországot választotta a számítógép piac óriása? Talán nem olvassák a híreket, hogy a görög gazdaság a csőd szélén billeg, és bármelyik pillanatban kiléphetnek az eurózónából, ami romba döntene mindent? Vagy elképzelhető, hogy a görög kormány által elfogadott megszorítások és a fizetéscsökkenések ennyire vonzóvá tették a dél-európai államot?

A megszorítások politikája csődöt mondott Európában, a kiút pedig egyre több szakember szerint csakis az innováció, a beruházások és a gazdasági növekedés beindítása lehet. Kérdés, hogy mely szektorokba érdemes hosszú távon befektetni.

Roland Kupers, az Oxford University professzora szerint a válasz egyértelmű: a jövőt a "green growth", azaz a környezetvédelmi beruházások és a zöld energia befektetések jelentik. A gazdaságtörténet során mindig volt egy iparág, melynek fellendülése az adott korszakot jellemezte, akár a vasút, akár a nehézipar, akár a technológia, akár a hadiipar vagy épp az ingatlanpiac fellendüléséről volt szó. (Bővebben lásd "A zöld energia húzhatja ki Európát a gödörből" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az előttünk álló évtizednek is lesz egy kulcs iparága, ez kétségtelen, mint ahogyan Roland Kupers az sem kérdés, hogy ez a szektor a zöld energia lesz. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amely törekvés csakis az innováció és sok-sok milliárd euró beruházás útján képzelhető el.