Pénzügyi Szemle online blog

Soros György elmélete szerint az európai politikusoknak tenniük kell valamit a görög lavina megállítása érdekében, máskülönben az események katasztrofálisak lehetnek.

A görög választások utáni két hétben a pénzpiacok pánik-üzemmódba kapcsoltak, és szinte minden nap estek. Az "eladás" gombra tenyerelő befektetők logikája érthető: ha a görögök megválasztják az euróellenes pártot, amely ígéretéhez híven megtagadja az EU/IMF-vállalások teljesítését, akkor Görögország csődbe megy, kiszorul az eurózónából, amely ezzel végzetes sebet kap, és végül darabokra hullik.

Ha pedig így lesz, akkor a pénzpiacokon egy Lehman-összeomlás utáni eladási hullám söpör majd végig, és kő kövön nem marad. De ha így lesz, akkor érdemes már most eladni, amíg viszonylagos a szélcsend. Eladni a spanyol, az olasz állampapírokat, részvényeket, mindent. (A görög válság kapcsán bővebben lásd cikkeinket a jobb oldali hasábban)

Viszont ha a befektetők eladnak, számítva az összeomlásra, akkor épp ezekkel az eladásokkal taszítják a mélybe például az olasz és spanyol államkötvényeket, előidézve egy még súlyosabb pánikhangulatot, jóval azelőtt, hogy a görögök egyáltalán megtartanák a június 17-re kiírt választásokat…

A legfrissebb görög hír szerint kudarcba fulladt az utolsó kísérlet is a kormányalakításra, így júniusban jöhet az új választás. A kérdésre, amely a várható jövőt firtatja, Nouriel Roubini néhány szóban válaszol.

A közgazdász Twitter oldalán tette közzé az általa valószínűnek gondolt forgatókönyvet, amely így néz ki: "választás, államcsőd, kilépés az eurózónából, tőkekorlátozások, betétbefagyasztások, az euróra szóló követelések drachmára konvertálása, a drahchma leértékelése, visszatérés a növekedés/munkahelyteremtés útjára." (Bővebben lásd "Mi vár a görögökre? - Íme egy lehetséges forgatókönyv" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Ez a forgatókönyv kísértetiesen hasonlít arra, amit Argentína a 2001-ben bejelentett csőd után megélt. Az argentin csőd egy hirtelen, mintegy 10 százalékos GDP-zuhanást hozott 2002-ben, közben a havi szintű infláció 10 százalékra pörgött fel, az argentin peso pedig meredek lesiklópályára került, a dollárral szembeni jegyzés 1-ről 3,5 fölé szökött.

"Továbbra sem kívánatos, technikailag ugyanakkor kivitelezhető a görögök eurózónából történő kilépése" - nyilatkozták európai jegybankárok a hétvége folyamán, ami jelentős fordulatot mutat Európában, eddig ugyanis az volt a jelmondat, hogy nem lehetséges az eurózóna elhagyása.

A politikai szópárbaj tehát elkezdődött - a csörte részleteiről a Financial Times a "Fear grows of Greece leaving euro" című írásban részletesen beszámolt -, a görög politikusok kilátásba helyezték az eurózóna elhagyását, sőt a második mentőcsomag feltételeinek újratárgyalását, és szélsőséges esetben még az államcsődöt is. Eközben az eurózóna vezetői igyekeznek nyomást gyakorolni a múlt vasárnap előkelő helyen végzett görög szélsőséges pártokra, hangsúlyozva, hogy a kilépés Görögországot jóval súlyosabban érintené, mint az eurózónát. (Bővebben lásd "A görög kilépés várható hatásai" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A múlt hét, illetve a hétvége eseményei ugyanis már abba az irányba mutattak, hogy Görögország kénytelen lesz új választásokat tartani, akár már júniusban, melyen a közvélemény kutatások az euróellenes szélsőséges párt, a Syriza győzelmét jósolják.