Pénzügyi Szemle online blog

A költségvetések rendbe tételéhez elengedhetetlen a kisebb és hatékonyabban működő állam létrehozása, azaz valahogy hatékonyabbá kellene tenni a közalkalmazottakat, a kérdés már csak az, hogy hogyan.

Közgazdászok megvizsgálták annak lehetőségét, hogy különböző ösztönzőkkel - elsősorban bónuszokkal, jutalmakkal és teljesítményarányos fizetésemeléssel - vajon gyorsabb és pontosabb munkára foghatók-e a közalkalmazottak. (Bővebben lásd "Hogyan tehető hatékonyabbá a közszféra?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Milyen szép is lenne, ha az orvos, a tanár, vagy a munkaügyi hivatalban dolgozók teljesítményarányos fizetést kapnának. Hatékonyabban működhetne az állam, javulnának a közszolgáltatások, sőt végső soron talán még olcsóbbá is válhatna a központi rendszerek fenntartása.

Akár több 1000 milliárd dollárnyi fedezet is hiányozhat az amerikai nyugdíjrendszerből.

Az elmúlt 10 évben jelentősen romlottak a nyugdíj-kilátások az Egyesült Államokban, a részvénypiaci visszaesések miatt ugyanis a befektetések nem fialtak rendesen, a kifizetések emelkedtek, a rendszer fenntarthatóságához szükséges reformok pedig az erős szakszervezeti nyomás miatt több helyen elmaradtak. (Bővebben lásd "Borotvaélen a közalkalmazotti nyugdíjak az USA-ban" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Egy kormányzati elemzés szerint 2011-ben mintegy 885 milliárd dollárnyi majdani közalkalmazotti nyugdíjra nem volt meg a megfelelő fedezet, amely szám több elemzőház szerint ennek akár többszöröse is lehet.

"Nincs szükség több tanárra vagy rendőrre, csökkenteni kell az állami alkalmazottak számát…" - nyilatkozta Mitt Romney, republikánus elnökjelölt.

Hozzátette még, hogy a kisebb állam az amerikaiak érdeke, és az amerikai kormánynak az állami alkalmazottak számának gyarapítása helyett az amerikai embereket kellene segítenie. Felmerül a kérdés - amely nem csak az Egyesült Államok számára, de Európa, azon belül is Magyarország számára is érdekes -, hogy a kisebb állam valóban jó-e az embereknek. (Bővebben lásd "Valóban nincs szükség több tanárra, rendőrre?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A Chief Executive Magazine minden évben készít egy felmérést, melynek során amerikai vezérigazgatókat kérdeznek meg arról, vajon melyek az üzleti élet szempontjától a legjobb államok. A kép egyértelmű, a biznisz szempontjából az a jó, ha minél kisebb az állam, minél kisebbek az adók, és minél lazábbak a szabályok.

Az ingatlan- és hitelválság nagy vesztesei a közalkalmazottak.

Bár a legfrissebb amerikai munkaerőpiaci jelentés összességében csalódást okozott, a magánszektor kapcsán mégis arról árulkodott, hogy a három éve tartó lassú felépülés folytatódik. Az ingatlanpiaci összeomlás által okozott károk jelentősek, melyek helyreállításához még jó néhány évre szükség lesz, a folyamatok azonban a korábbi két recesszióban megfigyeltekhez hasonlóan alakulnak. (Bővebben lásd "Az amerikai állam is keményen megszorít" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az állami szférában ugyanakkor más szelek fújnak, itt az említett két recesszióval szemben nem növekedés, hanem ellenkezőleg, folyamatos leépítés zajlik, ami szövetségi és állami szinten három év alatt már több mint 600 ezer elbocsátott közalkalmazottat jelent.

A világ szinte valamennyi országában - de a fejlett világban mindenképp - az most az egyik kulcskérdés, hogy vajon honnan lesz gazdasági növekedés. Az ötletek tárháza szinte végtelen, egy lehetséges válasszal pedig az amerikai National Institute on Retirement Security (NIRS) is előállt: meg kell emelni a nyugalmazott közalkalmazottak ellátását.

A közszférából nyugdíjba vonulók érdekképviseleti szervétől ez a tipp talán nem tűnik meglepetésnek, az érvelés már annál inkább: kiszámolták, hogy minden egyes dollár, amivel az amerikai állam megsegíti a volt közalkalmazottakat, 2,37 dollárnyi GDP-t "termel". Ezen logika mentén, ha az állam 1 dollár adót emel és azt nyugdíjemelésre fordítja, azzal nettó 1,37 dollárnyi plusz GDP-t teremt a gazdaságban. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)