Egyre kisebb szükségünk van a gondoskodó államra, annak mérete mégis egyre növekszik.

Az elmúlt száz évben az állami kiadások jóval gyorsabban növekedtek, mint maguk a gazdaságok, például az Egyesült Államokban az inflációval korrigált átlagjövedelem 1929-óta a négyszeresére – 42 000 dollárra – nőtt, miközben az állami kiadások 25-szörösükre híztak. A tendencia a legtöbb fejlett gazdaságra igaz, így nem is csoda, ha a sajtó roskadozik az államadóságok és a költségvetések tarthatatlan helyzetéről szóló cikkektől. (Bővebben lásd "Egyre kevésbé van szükség gondoskodó államra?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az államok egyre nagyobbak, és a gazdaság egyre több területén vannak jelen, a számok azonban azt mutatják, hogy amint egyre gazdagabbá válik egy ország, az állampolgároknak úgy lesz egyre kisebb szükségük az államra. Az USA-ban például az 1929-óta négyszeresére emelkedő reáljövedelem azt eredményezte, hogy ma már a középiskolát végzett, gyermeket nevelő, és nyolc órás munkahellyel rendelkező szülők között a szegénységi küszöb alatt élők aránya kevesebb, mint 2,0 százalék.

Ezeknek a családoknak nincs szükségük állami gondoskodásra, az ő érdekük az, hogy minél kisebbek legyenek az elvonások, és minél szabadabban költhessék el a jövedelmüket. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az állam mérete és a gazdasági növekedés között egyértelmű negatív kapcsolat mutatható ki, azaz minél többet von el az állam, annál lassabb lesz a gazdaság növekedési üteme.

Egy bizonyos ponton túl tehát a választók érdekével ellentétes az állami szerepvállalás növekedése, az adóemelés és a még több állami alkalmazott fenntartása. Hogy ez a pont hol van, az természetesen az egyes nemzetek esetében eltérő, Andrew G. Biggs, az American Enterprise Institute kutatóintézet közgazdásza szerint azonban a fejlett világ - eurózóna, és ma már az USA is - vélhetően túljutott ezen a ponton.

A gond csak az, hogy az állam méretét növelni rendkívül egyszerű - adóemelés, állami alkalmazottak felvétele, szociális programok -, csökkenteni viszont rettentő nehéz. Ehhez ugyanis a már meglévő és megszokott rendszerekből kellene visszavenni, azaz nyugdíjat, segélyeket, családi pótlékokat kellene csökkenteni, állami alkalmazottakat leépíteni. A kutató szerint ugyanakkor ez az út, amin a fejlett világnak haladnia kellene a következő évtizedekben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Milliárdos hitelkártyát a görögöknek!

Mégis az államcsőd a megoldás?

Össztűz alatt a svájci jegybank

Ne hagyjuk meglopni magunkat!

Mennyi pénzt veszíthet Magyarország?

Ne bízzunk a bankokban