Pénzügyi Szemle online blog

Ha a bank magától nem akar hitelt adni a legnagyobb foglalkoztató kis és közepes vállalatoknak, akkor ezt felülről kell ösztönözni és támogatni.

A kis és közepes vállaltok nem kapnak hitelt - vagy csak nagyon drágán -, nem tudnak beruházni, nem teremtenek munkahelyet, ami csak mélyíti a recessziót az eurózóna nehezebb sorsú országaiban. A bankok arra hivatkoznak, hogy mindez nem az ő hibájuk, mondván nincs is kereslet a hitelekre, ami meg van, az olyan kockázatos, hogy pénzügyi öngyilkosság lenne megítélni. Ördögi kör, amire ugyanakkor létezik kézenfekvő megoldás Gilles Moec, a Deutsche Bank elemzési igazgatója szerint. (Bővebben lásd "Mit tegyen az EKB, hogy segítse a kkv-k hitelezését?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

A bankok álláspontja tökéletesen érthető a szakember szerint, amint vonakodnak kockázatot vállalni az eurózóna periféria országaiban. Az olasz kkv-k hatékonysága például a hasonló méretű német vállalatok hatékonyságának még a 70 százalékát is alig éri el, amely adat Görögországban vagy Portugáliában még kiábrándítóbb. Csoda ezek után, hogy egy bank nem ad hitelt a periféria kkv-knak? De ha egy kis felülről jövő ösztönzésnek köszönhetően mégis adna, akkor elképzelhető, hogy a megnyíló pénzcsapoknak köszönhetően a periféria országok is növekedésnek indulnának?

Az új magyar közbeszerzési törvény a kis és közepes magyar cégek helyzetbe hozását írja elő: jó ez vagy rossz?

Nincs olyan gazdaságpolitika, amely ne tartalmazna kitételeket a kis és közepes vállalkozások (kkv) támogatása terén.

Ez minden bizonnyal azzal van összefüggésben, hogy a kkv-szektor foglalkoztatja a magyar munkavállalói kör nagy hányadát, így elfogadható gazdaságpolitikai cél az ágazat helyzetbe hozása. Különösen igaz ez a közbeszerzésekre, ahol maga az állam a megrendelő - ha itt nincs helyzetbe hozás, akkor hol lehetne? (Lásd Fókuszban évi 1400 milliárd forint - új törvény a közbeszerzésekről című cikkünket a jobb hasábban.)

Nem elég, ha a vállalkozók hitelt, kamattámogatást, tőkét vagy bankgaranciát kapnak. Jó cégek, jó termékek és jó környezet kellenek, na meg olyan eladók, pincérek és kereskedők, akiktől öröm vásárolni.

Kétségtelen, hogy a foglalkoztatás szempontjából rendkívül fontosak a kkv-k: a szektor munkahelyet biztosít a versenyszférában dolgozók 70 százalékának és a GDP több mint 50 százalékát állítja elő. Az sem vita tárgya, hogy szükség van a tőke és pénzhiánnyal küzdő kkv-k támogatására, különösen a gazdasági válság kellős közepén. (Bővebben lásd "Állami támogatás a magyar kkv-szektorban: miből mennyi jut?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Rájuk is fér a segítség, a szomorú tény ugyanis az, hogy a hazai kkv-k jövedelemtermelő képessége mindössze egytizede az EU15-ök átlagának, a vállalkozásoknak pedig csupán 20-22 százaléka bankképes, miközben az uniós arány 70-85 százalék. Emellett az sem ad okot az optimizmusra, hogy a lausanne-i székhelyű IMD gazdasági kutatóintézet elemzése szerint az uniós országok közül hazánkban az egyik legalacsonyabb a kkv szektor hatékonysága.

A magyar kis- és közepes vállalkozások komoly bajba kerültek a válság során: a hitelezés befagyott, leálltak a beruházások, a belső kereslet elapadt. És a kilátások sem túl fényesek.

Az export, azaz a külföldi piacok jelenthettek volna kiutat, a magyar vállalkozások többségének azonban szomorú sajátossága, hogy gyenge exportképességgel és nemzetközi versenyképességgel bír, azaz a külföldi versenytársakkal szemben nem rúg labdába. Nem is rúghat, hiszen míg itthon 10-12 százalékon kap hitelt egy vállalkozás, addig mondjuk Csehországban 4-6 százalékon, Nyugat-Európában pedig esetenként még ennél is kedvezőbb kamat mellett.

Emellett a magyar vállalkozások az innováció, a kutatás/fejlesztés terén is jócskán le vannak maradva az európai mezőnyben, arról nem is beszélve, hogy tőkeellátottságuk is igen alacsony - hangsúlyozza Gém Erzsébet, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza (lásd a vele készült interjút a jobb oldali hasábban).