Ha a bank magától nem akar hitelt adni a legnagyobb foglalkoztató kis és közepes vállalatoknak, akkor ezt felülről kell ösztönözni és támogatni.

A kis és közepes vállaltok nem kapnak hitelt – vagy csak nagyon drágán -, nem tudnak beruházni, nem teremtenek munkahelyet, ami csak mélyíti a recessziót az eurózóna nehezebb sorsú országaiban. A bankok arra hivatkoznak, hogy mindez nem az ő hibájuk, mondván nincs is kereslet a hitelekre, ami meg van, az olyan kockázatos, hogy pénzügyi öngyilkosság lenne megítélni. Ördögi kör, amire ugyanakkor létezik kézenfekvő megoldás Gilles Moec, a Deutsche Bank elemzési igazgatója szerint. (Bővebben lásd "Mit tegyen az EKB, hogy segítse a kkv-k hitelezését?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

A bankok álláspontja tökéletesen érthető a szakember szerint, amint vonakodnak kockázatot vállalni az eurózóna periféria országaiban. Az olasz kkv-k hatékonysága például a hasonló méretű német vállalatok hatékonyságának még a 70 százalékát is alig éri el, amely adat Görögországban vagy Portugáliában még kiábrándítóbb. Csoda ezek után, hogy egy bank nem ad hitelt a periféria kkv-knak? De ha egy kis felülről jövő ösztönzésnek köszönhetően mégis adna, akkor elképzelhető, hogy a megnyíló pénzcsapoknak köszönhetően a periféria országok is növekedésnek indulnának?

Gilles Moec szerint a válasz igen, a megoldás kulcsa pedig az Európai Központi Banknál van, amely két módon is ösztönözhetné a periféria kkv-k hitelezését. Először is érdemes leszögezni, hogy az európai bankoknak rengeteg felesleges pénzük van, ezeket a pénzeket azonban az EKB trezorjában parkoltatják. Ezekért a betétekért ugyan jelenleg 0 százalékos kamatot kapnak az EKB-től, de még mindig jobb a biztos 0, mint hogy jelentős hitelezési veszteséget szenvedjenek el a portugál vagy épp görög gazdaságban. Viszont ha az EKB negatív kamatot számolna fel, akkor kiugraszthatná a biztonságos menedékből ezeket a pénzeket, és ösztönözhetné a kkv-k hitelezését.

A másik módszer az lenne, ha az értékpapírosítási folyamat felpörögne, vagyis a bankok a hitelekből képzett értékpapírokat eladhatnák. Ekkor a bankok a hitelezéssel bevállalt kockázatot lényegében áthárítanák, így nem kellene a plusz kockázattal szemben plusz tőkét, vagyis fedezetet képezniük. Ha az EKB ezeket a hitelekből képzett értékpapírokat befogadná a bankoktól - esetleg mondjuk az Európai Beruházási Bank vagy az európai tőkealap, az ESM is beszállna a buliba -, azzal felpörgethetné a hitelpiacot, és segíthetne talpra állítani az eurózóna periféria országait.

Ezek természetesen még csak tervek, logikusnak tűnik ugyanakkor, hogy ha a bankok vonakodnak hitelezni a legnagyobb foglalkoztatónak számító kkv-kat, akkor ezt érdemes lenne felülről támogatni. Magyarország és a Magyar Nemzeti Bank egyébiránt épp valami hasonlót szeretne elérni a közelmúltban bejelentett hitelprogrammal, megeshet tehát, hogy ha a magyar kezdeményezés sikerrel jár, az az összeurópai kkv-hitelezésnek is lökést adhatna.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Jöhet az üres ingatlanok megadóztatása

Teljesen új közgazdászok kellenek

A börtön nem a bankároknak való?

Valóban „gonosz” lenne az IMF?

Csődbe visznek a külföldiek

Így is csinálhatta volna Magyarország