Pénzügyi Szemle online blog

Ha a Facebookon látom, hogy a haverok szavaznak, akkor én is az urnákhoz járulok?

Egy friss kutatás kimutatta, hogy az Egyesült Államok elnökválasztásán a demokraták és Barack Obama komoly segítséget kaptak a Facebook közösségi oldaltól, a mindent és mindenkit összekötő oldalon ugyanis a felhasználók figyelemmel követhették, hogy ismerőseik és barátaik leadták-e már voksukat. (Bővebben lásd "Közösségi oldalak és a választások" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ilyen módon a haverok választási hajlandóságát látva az egyének is nagyobb valószínűséggel járultak az urnákhoz, ami összességében azt eredményezte, hogy a Facebookot használók nagyobb arányban vettek részt a voksoláson, mint korábban.

Célegyenesbe érkezett az amerikai elnökválasztási kampány, ahol az egyik jelölt az 1950-es évek óta nem látott megszorításokat ígér. Lehet így nyerni?

Mitt Romney republikánus elnökjelölt a költségvetés rendbe tételével kampányol, tervei közt szerepel a központi kiadások lefaragása a GDP jelenlegi megközelítőleg 24 százalékáról 20 százalékra. Ezt a műveletet egy elnöki ciklus, azaz négy év alatt vinné véghez, amely mutatványra több mint 50 éve nem volt példa a világ legnagyobb gazdaságában. (Bővebben lásd "Csökkenteni kell a szociális kiadásokat!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A vállalkozást csak nehezíti, hogy a hadi/védelmi kiadásokat még emelné is a republikánusok jelöltje, így - hozzátéve, hogy az amerikai államadósság kamatkiadásai akár százmilliárd dolláros tételben is növekedhetnek négy év alatt - a szakemberek számításai szerint az ambiciózus cél elérése érdekében nem nagyon marad más út, mint a szociális kiadások durva megvágása.

Hurrikánok, Izrael-Irán közti konfliktus, pénznyomda, amerikai elnökválasztás, Kínai padlófék - izgalmas időszak vár az olajra, annyi szent.

Érdekes pályát írt le az olajár idén, az év elején még 110 dollár fölött is megforduló amerikai WTI olaj árfolyama júniusban 80 dollár alá bukott, majd augusztus végére ismét megközelítette a 100 dollárt.

Szakemberek szerint a pénzpiacokon az egyik legbizonytalanabb jövőkép épp az olajé, miután egyszerre több olyan kockázati tényező is van a piacon, ami akár egymagában is képes lenne jelentős elmozdulást kiváltani. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Itt van mindjárt a hurrikánszezon, melynek legfrissebb szereplője, az Isaac névre keresztelt trópusi vihar fenyegetése több dollárral emelte meg az energiahordozó árfolyamát. Szintén a további emelkedés irányába mutat az Izrael és Irán közötti konfliktus - emlékezzünk csak az észak-afrikai harcok által keltett hirtelen árfolyam emelkedésre -, vagy az amerikai jegybanktól várt QE3, azaz a pénznyomda harmadik köre.

A sorsdöntő(nek gondolt) EU-csúcs előtt az aggódó tekintetek Európára szegeződnek, érdemes ugyanakkor fél szemmel az óceán túlpartjára tekinteni, ahol az Egyesült Államok hasonlóan súlyos kérdések megvitatására készül. A tét 800 milliárd dollár.

A tengerentúlon ugyanis év végén lejárnak a Bush-adminisztráció által elindított adókedvezmények, továbbá a kormányzat a 2011. júliusi adósságplafon-emelésért "cserébe" automatikus kiadáscsökkentésre kényszerül. (Bővebben lásd "USA: hamarosan jöhetnek a megszorítások" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Összességében 2013-ban megközelítőleg 800 milliárd dolláros - 180 ezer milliárd forint - megszorítás válik esedékessé, ami a GDP mintegy 5 százalékára rúg. Ez a summa bőven meghaladja azt az értéket, amiről az európaiak évek óta vitáznak, ami különösen így, az elnökválasztás előtt néhány hónappal teszi igazán pikánssá a tengerentúli helyzetet.

A várakozások szerint az új kormány jelentős könnyítéseket lesz képes kiharcolni az elmúlt hetek eseményeitől "megijedt" EU/IMF-nél.

Alig ért véget a hétvégi görög választás, a közgazdászok máris azt találgatják, hogy az EU-párti erők győzelme hogyan befolyásolhatja a hellén gazdaság kilátásait. A várakozás az, hogy az új kormány akár heteken belül két fontos megállapodást köthet az Európai Unió és az IMF illetékeseivel: az egyik a görög mentőcsomag pénzügyi feltételeinek újratárgyalása/könnyítése, a másik pedig egy munkahelyteremtő- és gazdaságélénkítő csomag felállítása. (Bővebben lásd "Lassan vége a görögök vesszőfutásának?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A görögök az elmúlt öt év recessziója és folyamatos megszorítása után eljutottak arra a pontra, ahol további nadrágszíj-húzást már nem visel el a lakosság, ez világosan látszott az elmúlt hetek történéseiből. Erre ugyanakkor talán már nincs is szükség, a költségvetés kamatkiadások nélkül számított egyenlege ugyanis - mint arra hétvégi írásában Shahin Vallée, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet szakembere rámutat - idén év végére pluszba fordulhat, és 2013-ban már stabil többletet mutathat.