Pénzügyi Szemle online blog

Alig telt el pár év a legutóbbi ingatlanpiaci krach óta, máris duzzad a következő buborék. Ezúttal Norvégiában.

Az emberiség nem tanul semmiből, sem mások, sem a saját hibáiból. Azok után, hogy 2008-ban összeomlott az USA pénzügyi rendszere, ingatlanpiaca, amiből világméretű válság kerekedett, az ember azt gondolná, hogy az emberiség egy leckét alaposan megtanult: vigyázzunk az ingatlanpiaci buborékokkal, mert abból nagy baj lehet. (Bővebben lásd "Ingatlanbuborékot fújnak a norvégok?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ingatlanárak alakulása Norvégiában és az USA-ban

A norvégok gyakorlatilag kimaradtak az elmúlt öt év összeomlásaiból és válságaiból, de úgy tűnik, szeretnék bepótolni a lemaradást: jókora ingatlanpiaci lufit fújnak épp, ami félő, hogy ugyancsak szomorúan végződik majd.

Hurrikánok, Izrael-Irán közti konfliktus, pénznyomda, amerikai elnökválasztás, Kínai padlófék - izgalmas időszak vár az olajra, annyi szent.

Érdekes pályát írt le az olajár idén, az év elején még 110 dollár fölött is megforduló amerikai WTI olaj árfolyama júniusban 80 dollár alá bukott, majd augusztus végére ismét megközelítette a 100 dollárt.

Szakemberek szerint a pénzpiacokon az egyik legbizonytalanabb jövőkép épp az olajé, miután egyszerre több olyan kockázati tényező is van a piacon, ami akár egymagában is képes lenne jelentős elmozdulást kiváltani. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Itt van mindjárt a hurrikánszezon, melynek legfrissebb szereplője, az Isaac névre keresztelt trópusi vihar fenyegetése több dollárral emelte meg az energiahordozó árfolyamát. Szintén a további emelkedés irányába mutat az Izrael és Irán közötti konfliktus - emlékezzünk csak az észak-afrikai harcok által keltett hirtelen árfolyam emelkedésre -, vagy az amerikai jegybanktól várt QE3, azaz a pénznyomda harmadik köre.

Az ügyeskedők visszaszorításával küzdenének a drága benzin ellen.

A népharag gyakran megtalálja a spekulánsokat és befektetőket, pedig a fájó áralakulásért a legtöbbször nem is ők, hanem sokkal inkább a háttérben meghúzódó piaci folyamatok okolhatók. (Bővebben lásd "Ki a felelős a magas benzinárért?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A nagy elmozdulásoknak ugyanis a forint és az olaj piacán is jó okuk van, még akkor is, ha ezeket az okokat csupán kevesen ismerik. Az igazi okokat pedig gyakran túl népszerűtlen lenne a nyilvánosság elé tárni, sokkal egyszerűbb egy amúgy sem túl népszerű bűnbakot - azaz a spekulánsokat - előállítani.

A nemzetközi sajtóban szinte divat lett rettegni az iráni olajembargótól. A konfliktus miatt az olaj világpiaci ára elszállhat, a benzinár az egekbe szökhet, a gazdaságok pedig ismét recesszióba zuhanhatnak. Vagy nem?

Jobb félni, mint megijedni, ez kétségtelen, James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora ugyanakkor egy érdekes elemzés kapcsán rámutat, hogy egyelőre semmi okunk a pánikra (bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban).

A professzor azt vizsgálta, hogy az amerikai gazdaság hogyan reagált a korábbi olajár-sokkokra, következtetésként pedig arra jutott, hogy a lakosság gyorsan és hatékonyan alkalmazkodik a magasabb benzin- és energiaárakhoz, így a gazdasági katasztrófa még egy hirtelen olajár-robbanás esetén is jó eséllyel elmaradna.