Könnyen bebukhatják a nyugdíjakat

Ha az állam túl optimistán kalkulál a nyugdíjcélú befektetések várható nyereségével, akkor könnyen bajba kerülhet.

Parázs kis vita kerekedett közgazdász körökben az amerikai állami nyugdíjakkal kapcsolatban, melyekről a szakemberek egy része úgy véli, hogy alapos bajba sodorhatják az amerikai költségvetést abban az esetben, ha nem jönnek be a gyenge lábakon álló várakozások. (Bővebben lásd "Mennyivel tartozik az USA a nyugdíjasoknak?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Az állam ugyanis a tengerentúlon egy előre ismert havi összeget ígér a majdan nyugdíjba vonuló közalkalmazottaknak, annak megfelelően, hogy mennyi a fizetésük, és hány bedolgozott évük van. Ezt a majdani, akár évtizedek múlva esedékes pénzösszeget - ami tulajdonképpen az állam tartozása - csökkentik a nyugdíjpénzek várható befektetésein elért hozammal, mondván, ha egy év múlva fogok tartozni 100 egységgel, akkor ma tulajdonképpen csak kb. 90 egységgel tartozok akkor, ha ez alatt az egy év alatt kb. 10 százalékos hozamot fogok tudni elérni.

1 Tovább

Nem mindegy, mit teszünk az árvíz ellen

A pusztító árvizek ellen hatékonyan lehet védekezni árterek vagy víztárolók kialakításával, a gátépítés ugyanakkor egy rettentő költséges és lassan megtérülő befektetés.

Az időjárás az elmúlt években egyre szélsőségesebb lett, így vélhetően a közeljövőben is meg kell majd küzdenünk aszállyal, hóval, faggyal, na és persze az árvizekkel. Mint minden kérdésben, ahol befektetéssel, haszonnal és felmerülő költségekkel lehet számolni, a természeti csapások elleni védekezés esetében is remek közgazdasági kalkulációk állnak rendelkezésre, melyek többnyire azt igazolják, hogy olcsóbb, biztonságosabb és okosabb döntés megelőzi egy természeti csapást, mint utólag kifizetni a helyreállítás költségeit. (Bővebben lásd "Árvizek és a költség/haszon elemzés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Haszon/költség mutató az árvíz elleni védekezési módszerek esetében


(Ha a haszon/költség mutató nagyobb mint 1, akkor megéri megvalósítani a befektetést, és minél nagyobb, annál inkább igaz ez)

Az árvíz esetében alapvetően három csoportba lehet szedni a lehetséges védekezési módszereket: az első a megelőzés, a második az elterelés, a harmadik pedig a gátépítés. Az első kategóriába alapvetően rém egyszerű módszerek tartoznak, jelesül hogy ne "építkezz árvíz által veszélyeztetett területre".

0 Tovább

Eddig örülhettünk az alacsony kamatoknak?

Az MNB az elmúlt hónapokban vígan csökkentette az alapkamatot, de könnyen lehet, hogy ennek a boldog időszaknak hamarosan vége szakad.

Az alapkamat május végén a rekord alacsonynak számító 4,5 százalékra csökkent Magyarországon, ami a súlyos adósságterhet cipelő ország számára jókora könnyebbséget jelent. A kamatvágások lehetőségét ugyanakkor elsősorban nem a magyar gazdaság teljesítménye teremtette meg, hanem az, hogy a világban történelmi mélypontokra estek a kamatszintek, amely alacsony értékekhez a magyar alapráta is tudott igazodni. (Bővebben lásd "A fejlett kötvénypiacok hozamemelkedésének következményei" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Ennek a kamat Kánaánnak azonban előbb-utóbb vége lehet, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a folyamat májusban már el is kezdődött. Az amerikai kötvénypiacon ugyanis az irányadónak tekintett 10 éves állampapír hozama május hónapban 1,6 százalékról 2,2 százalékra emelkedett, amely szintre több mint egy éve nem volt példa. A fejlett kötvénypiacokon tapasztalt hozamemelkedés óriási jelentőségű esemény, ami legalább két nagyon fontos kérdést felvet a közeljövőre vonatkozóan.

0 Tovább

Jönnek a zombi bankok

A következő évtized a gazdaságok helyben járásával és a zombi bankok agóniájával telhet Európában.

Úgy tűnik, hogy Európában ha lassan is, de megoldódnak a problémák, ez ugyanakkor csupán azt jelenti, hogy a teljes gazdasági összeomlást sikerül elkerülni. Ettől függetlenül az eurózóna nem kerülheti el a Japánból már jól ismert forgatókönyvet, és a következő évtizedet minden bizonnyal mind a bankrendszer, mind a teljes gazdaság "zombi-üzemmódban" tölti majd - véli Wolfgang Münchau, a The Financial Times publicistája. (Bővebben lásd "Az összeomlás elmaradt, a kilátások változatlanul borúsak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Ami a bankokat illeti, bár az illetékesek megígérték, hogy jövőre élete hívják az eurózóna bankunióját, ez ugyanakkor szinte biztosan csak látszatintézkedéseket tartalmaz majd. A tőkehiánnyal küzdő bankok központi feltőkésítésére aligha lehet számítani - mint ahogyan az eurókötvény is csak álom marad -, a közös betétbiztosítás sem fog megvalósulni, a központosított felügyeleti rendszertől pedig naivitás lenne csodát várni. A hitelezés ilyen módon továbbra is akadozhat, ami a gazdasági növekedést is hátráltatni fogja.

0 Tovább

Napi pár órát kellene csak dolgozni

A valaha élt egyik legnagyobb hatású közgazdász 1930-ban azt jósolta, hogy ma már elegendő lesz heti 15 órát dolgoznunk. Vajon hogy tévedhetett ekkorát?

John Maynard Keynes nem csak zseniális közgazdász és befektető volt, de mint ahogyan az elmúlt évtizedek igazolják, látnok is. Megjósolta ugyanis - még 1930-ban -, hogy a jövő technológiai munkanélküliséggel fenyeget, melynek során a gépekkel könnyen helyettesíthető képzetlen társadalmi rétegek tartósan állás nélkül maradnak. Ebben igaza volt Keynesnek, abban ugyanakkor tévedett, hogy a jelen kor munkavállalóinak elegendő lesz sokkal kevesebbet dolgozniuk. (Bővebben lásd "Keynes előre látta a technológiai munkanélküliséget" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Keynes ugyanis 1930-ban még úgy számolt, hogy ha a technológiai fejlődés kitart, akkor a termelékenység olyan mértékben javulhat, aminek köszönhetően az életszínvonal szinten tartása mellett az ezredfordulón már elegendő lehet mindössze 15 órát dolgozni. Heti 40 óra helyett mindössze 15, a gépek termelik a pénzt, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint hogy azon gondolkozzunk, hogy a felszabaduló 25 óránkat mivel töltsük el. Nem hangzik rosszul, de vajon miben tévedett a zseniális közgazdász?

12 Tovább

Pénzügyi Szemle online blog

blogavatar

Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról

Utolsó kommentek