Normális munkahely is lehet egy jegybank

Európában eretnekségnek hangzik, de olyan is van, hogy a jegybank elnökét le lehet váltani abban az esetben, ha nem teljesül a kitűzött inflációs cél.

Az elmúlt években testközelből követhettük végig a korábbi jegybankelnök és a kormány csatározásait - az egyes összecsapásokat most nem elevenítenénk fel -, melynek során pártállástól függetlenül valahol mélyen azt érezhettük, hogy nincs ez így jól. A logika ugyanis azt diktálja, hogy a gazdaságpolitika két ága, vagyis a kormány által irányított fiskális és a jegybank által vezérelt monetáris politika között minél tökéletesebb harmónia legyen. Ez a teljes gazdaság érdeke, ekkor lesz ugyanis a maximális a gazdasági növekedés, a jólét, a jövedelem. De persze azért mindez nem jelenti sem azt, hogy a kormány diktálhat a jegybanknak, és azt sem, hogy a jegybanknak mindent szabad… (Bővebben lásd "Európa, ébresztő! (3)" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Ha már a "mindent szabadnál" tartunk: a már említett csatározás során az EKB és az EU több ízben is hangsúlyozta, hogy a jegybanki függetlenséget tiszteletben kell tartani, amely függetlenségért egyébiránt a jegybankárok a világ minden pontján "foggal-körömmel" harcolnak. A függetlenség ugyanakkor indokolatlan, ha nem jár kéz a kézben az elszámoltathatósággal.

3 Tovább

Milliók kés alatt a Gangnam Style miatt

Dél-Koreában minden ötödik nő átesett már valamilyen szépészeti beavatkozáson, ez az ország egyik sikeriparága, ami nagy részben a Gangnam Style-féle popkultúra hatása.

A kozmetikai sebészeti beavatkozások fellegvára Dél-Korea, ahol a nők 20 százaléka meg van műtve valahol, szemben az amerikai 5 százalékos értékkel - a The Atlantic elemzése szerint ez nagy részben a K-pop kultúrának köszönhető, aminek legismertebb képviselője a Gangnam Style. Ennek már komoly gazdasági hatásai is vannak, egy egész iparág nőtte ki magát ugyanis ehhez kapcsolódva (lásd "Popipar és ipari fejlődés - Dél-Korea esete" című cikkünket a job hasábban).

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Nem ilyennek születtek ám...

8 Tovább

A forintra kell lőni!

A jegybank jobban tenné, ha az infláció elleni küzdelem során eszközként nem az alapkamatot, hanem a forint árfolyamát használná.

A jegybanki politika az ún. inflációs célkövetés rendszerével primitívvé vált, és többnyire alkalmatlan arra, hogy az inflációt kezelje és az árstabilitást biztosítsa. A rendszer lényege az, hogy a jegybank meghatároz egy inflációs célt, negyedévente elkészít egy jelentést, és ha a vizsgált időhorizonton a jelentés a cél fölötti inflációt jelez, akkor a jegybank kamatot emel, ha cél alattit, akkor kamatot csökkent. A gond csak az, hogy minden bizonnyal nem a kamatláb a leghatékonyabb eszköz az inflációs cél elérésében, mint ahogyan az is valószínű, hogy jóval hatékonyabb lehetne a jegybank, ha nem a kamatlábat, hanem a devizaárfolyamot használná első számú eszközként. (Bővebben lásd "Európa, ébresztő! (2)" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Ennek két jó oka is van. Egyrészt egy Magyarországhoz hasonló kis nyitott gazdaságban a hazai fizetőeszköz leértékelődése nyomán fellépő importár-növekedés közvetlenül áttételek nélkül hat és növeli az inflációt, miközben az alapkamat csökkentése jó néhány áttételen keresztül van hatással a beruházásokra, a keresletre és ezen keresztül az inflációra.

11 Tovább

Magyarországot is megmentik a fiatalok?

Az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek elején születettek milleniumi generációja egyelőre szenved, de ha egyszer elkezd költeni, akkor nem lesz semmi baj. Reméljük, ez Magyarországra is igaz.

A The Atlantic érdekes infografikát közölt a magyarul ezredfordulósnak nevezett generációról, és a hozzájuk kapcsolódóan várható gazdasági élénkülésről. Az kétségtelen, hogy a mai 20-30 éves fiatalok ("millennials") egyelőre kevesebb munkához és kevesebb jövedelemhez jutnak, mint a szüleik, és így kevesebbet is költenek. Márpedig a gazdaság fellendüléséhez mindenekelőtt kereslet kell, ha ugyanis nincs vevő, akkor semmi sincs. (Bővebben lásd "Fiatalok lendíthetik fel a világgazdaságot" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Az elemzés abból indul ki, hogy ez a generáció is felnő majd egyszer gazdasági értelemben, azaz elkezd családot alapítani, házat és autót venni, gyermekei lesznek, akiket fel kell nevelni. Mindez sokba kerül ám, ami a keresleti oldalról lökést adhat majd a gazdaságoknak.

1 Tovább

Így segíthetne Magyarországon az MNB

Az államadósság a jelenleginél jóval olcsóbban is finanszírozható lenne, ha a jegybank ésszerű határokon belül besegítene.

"Háborúban és szerelemben mindent szabad" - tartja a mondást, de miért ne lehetne igaz ez az örök igazság a jegybanki politikákra is, különösen válságos időkben? A rendkívül konzervatív európai szemlélettel szemben például az Egyesült Államok rugalmas monetáris politikát folyatat, és nem rest felrúgni évtizedekig szentnek gondolt szabályokat, ha a gazdasági érdek úgy kívánja. (Bővebben lásd "Európa, ébresztő! (1)" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!


Konkrétan: akkor, amikor az államadósságok elviselhetetlen teherként nehezednek az egyes országokra, akkor miért ne lehetne a jegybank segítségét kérni? Ha például a jegybankok is aktív szereplői lennének az állampapírok piacának - ésszerű határokon belül természetesen -, az számos közvetlen és közvetett előnnyel járna az adósságok finanszírozásában - írja Bánfi Tamás, a monetáris tanács egykori tagja a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban.

2 Tovább

Pénzügyi Szemle online blog

blogavatar

Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról

Utolsó kommentek