Pénzügyi Szemle online blog

Az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek elején születettek milleniumi generációja egyelőre szenved, de ha egyszer elkezd költeni, akkor nem lesz semmi baj. Reméljük, ez Magyarországra is igaz.

A The Atlantic érdekes infografikát közölt a magyarul ezredfordulósnak nevezett generációról, és a hozzájuk kapcsolódóan várható gazdasági élénkülésről. Az kétségtelen, hogy a mai 20-30 éves fiatalok ("millennials") egyelőre kevesebb munkához és kevesebb jövedelemhez jutnak, mint a szüleik, és így kevesebbet is költenek. Márpedig a gazdaság fellendüléséhez mindenekelőtt kereslet kell, ha ugyanis nincs vevő, akkor semmi sincs. (Bővebben lásd "Fiatalok lendíthetik fel a világgazdaságot" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Az elemzés abból indul ki, hogy ez a generáció is felnő majd egyszer gazdasági értelemben, azaz elkezd családot alapítani, házat és autót venni, gyermekei lesznek, akiket fel kell nevelni. Mindez sokba kerül ám, ami a keresleti oldalról lökést adhat majd a gazdaságoknak.

Ha takarékosak vagyunk, gyermekeink is spórolni fognak, ha szórjuk a pénzt, gyerekeink is szórni fogják.

Számos olyan helyzet adódik egy fiatal életében, ahol a szüleitől tanult magatartásmintákat követi, így a személyes pénzügyeiben, a mindennapi pénzügyi döntéseiben is hatással van rá a szülői minta. Kutatások igazolják, hogy azok a fiatalok, akik gyermekkorukban takarékosságot láttak szüleiktől, felnőtt életükben ugyancsak takarékosak lesznek. (Bővebben lásd "A pénzügyi szocializáció aspektusai (2.) - A szülői magatartásminták" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

A szülőktől ellesett minta egész életünk során elkísér minket, kutatások azt is bebizonyították, hogy a megfontolt pénzügyi magatartás gyökerei - mennyi hiteltartozásunk van, felveszünk-e devizahitelt, tudunk-e spórolni - egészen gyermekkorig visszanyúlnak.

Ha a gyereket ész nélkül tömik pénzzel, az felnőtt korban csúnyán visszaüthet, főleg akkor, ha a zsebpénz mellé se elvárás, se szülői szigor, se következetesség nem társul.

Az ismert kínai mondás szerint, ha van egy barátod, adj neki halat, de ha igazán szereted, akkor tanítsd meg halászni. Valahogy így van ez a gyermekkorban kapott zsebpénzzel is, azaz a szülő nem akkor tesz jót a gyermekével, ha "kitömi" pénzzel, hanem akkor, ha megtanítja, hogyan is bánjon vele. (Bővebben lásd "A pénzügyi szocializáció aspektusai (1.) - A zsebpénz" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Kutatások bizonyítják: az, hogy felnőttként hogyan bánunk a pénzzel, tudunk-e félretenni, megalapozott befektetési döntést hozunk-e, vagy épp képesek vagyunk-e kiválasztani a megfelelő banki hitelt, az nagyrészt gyermekkorban, azaz a fiatalon megszerzett, pénzzel kapcsolatos tapasztalatok alapján dől el.

Ha gyermekkorban nincs pénz tanulni és orvoshoz menni, az jelentős hátrány az egész életre. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a tehetősebbek segítségének nincs értelme, mert van!

Nyilvánvaló tény, hogy a szegény sorból érkező gyermekek jóval rosszabb esélyekkel vágnak neki iskolás, majd felnőtt életüknek, mint azok, akiknek minden pénzük megvan tanszerekre, különórákra, orvosra, sportra vagy épp főiskolára. Sőt, a szegénységből külső segítség nélkül szinte lehetetlen kitörni, azaz a hátránnyal induló szülők gyermekei ugyancsak jó eséllyel hátrányos helyzetű felnőttek lesznek. Bruce Wydick, a University of San Francisco közgazdász professzora ugyanakkor egy tanulmányban bebizonyította, hogy az ördögi kört igenis meg lehet törni. (Bővebben lásd "Hatékonyak a hátrányos helyzetű gyermekeket támogató programok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A professzor megvizsgálta a Compassion International, a világ legnagyobb, hátrányos helyzetű gyermekeket támogató alapítványának eredményeit, és arra jutott, hogy a különböző "célzott" (azaz távoli, de kvázi örökbefogadást jelentő), elsősorban oktatási és egészségügyi programokban részt vevő gyermekek kiemelkedési esélyei sokkal-sokkal jobbak, mint a nem támogatott gyermekeké. (A professzor a világ hat szegény országában vizsgált meg 1850 gyermekkorban támogatott, és több mint 8000 gyermekkorban nem támogatott felnőttet.)

Ha nagy mennyiségben kerülne amerikai cseppfolyós gáz Európába, az masszív gázár-csökkenést idézhetne elő, és így akár a magyar árakat is lejjebb vihetné.

Szinte nem telik el úgy tél, hogy ne olvasnánk orosz-ukrán gázvitáról, vészesen alacsony készletekről, vagy emelkedő gázárakat jósoló elemzésekről. Mindez nem véletlen, amíg ugyanis Európa nagyértékben függ az orosz gázpiactól, addig ezek a kérdések szünet nélkül napirenden lesznek. (Bővebben lásd "A cseppfolyós földgáz átalakíthatja a gázpiacot" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Elképzelhető ugyanakkor, hogy az orosz gáznak hamarosan akad egy masszív versenytársa, konkrétan az Egyesült Államok, amely az elmúlt évtizedben olyan mértékű fejlesztéseket hajtott végre a palagáz kitermelés és szállítás terén, ami hamarosan a gázexport masszív felfutását teheti lehetővé.