Pénzügyi Szemle online blog

A válság miatt elveszített munkaidőt az amerikaiak alvással és TV-nézéssel töltik.

A jelen válság "Great Recession", azaz "A Nagy Recesszió" néven vonul be a történelembe, ki gondolná ugyanakkor, hogy az átlag amerikai mindössze 14 perccel dolgozott kevesebbet 2011-ben, mint az utolsó békeévben, 2007-ben. (Bővebben lásd "Többet alszanak, kevesebbet dolgoznak a tengerentúlon"című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Amerikai statisztikusok ugyanis kimutatták, hogy a 15 év feletti lakosság 2011-ben átlagosan napi 3,57 órát töltött munkával, míg négy évvel korábban még 3,81 óra volt ez a szám. Ez az átlag, ami magában foglalja a teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket is.

Miért van az, hogy a spanyol bank- és adósságválságról szóló hírek megtöltik a pénzügyi sajtót, a GDP arányában háromszor akkora japán államadósságról szinte azonban szó sem esik?

Spanyolország, az eurózóna soron következő dominójaként egyszerre küzd súlyos bank- és államadósság válsággal. A GDP-arányos adósságszint idén év végére 80 százalék fölé szökhet, ami a jelenlegi kamatszintek mellett lassan a finanszírozhatatlan kategóriába esik - a spanyol pénzügyminiszter a napokban nyilatkozta, hogy a magas állampapír hozamok miatt az ország gyakorlatilag kiszorult az állampapírpiacról.

Ezzel szemben Japán, melynek adósságrátája bőven 200 százalék feletti, vígan finanszírozza magát, többnyire kevesebb, mint 1 százalékon. (Bővebben lásd "Miért nincs szó japán adósságválságról?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az Európai Unióban is a GDP a gazdasági teljesítmény elfogadott mércéje, a szankcionálási kritériumokat is ez alapján számolják. De mi van, ha hibás a mutató?

A makrogazdasági mutatók esetében mindig problémás a számítási metodika, és ritka, amikor nem hozható fel egy-egy számítási metódus ellen olyan érv, amelyen érdemes elgondolkodni. Az egyik legtöbbet kritizált mutató a gazdasági teljesítményt leképező bruttó hazai termék, a GDP, aminek kiemelt jelenmtőséget ad, hogy részben ez alapján akár szankcionálni is lehet országokat, mint ahogy azt Magyarország mostani példája is mutatja.