A válasz talán nem meglepetés: a bankárok, akik a plusz pénz nagy részét zsebre teszik törlesztőrészlet formájában.

Ha a gazdaság stagnál és sok az alacsony keresetű munkavállaló, akkor logikusan adódik a következtetés: meg kell emelni a minimálbért, így több pénzük lesz az embereknek, fellendül a fogyasztás, megugrik a GDP és mindenki jól jár. Mindenki, kivéve a cégeket, akik kénytelenek lesznek magasabb bérköltséggel számolni, amire ugyanakkor gyakran áremeléssel és elbocsátásokkal reagálnak. (Bővebben lásd "Felpörgő fogyasztást eredményez a minimálbér emelése" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A minimálbér összességében tehát tekinthető egyfajta adónak is, amit a magasabb árak és emelkedő munkanélküliségen keresztül mindenki megfizet, az adóbevétel ugyanakkor az alacsony keresetű munkavállalókhoz vándorol. Az emelés összesített hatása ezek alapján attól függ, hogy melyik hatás az erősebb: a minimálbért keresők emelésnek köszönhető többletfogyasztása, vagy a teljes társadalmat érintő áremelés és magasabb munkanélküliség.

Daniel Aaronson, és Eric French, a Federal Reserve Bank of Chicago alelnöke illetve vezető közgazdásza elvégeztek egy kutatást a kérdés kapcsán, és arra jutottak, hogy az Egyesült Államokban az első hatás az erősebb, azaz a minimálbér emelése összességében serkentőleg hat a gazdaságra.

A minimálbért keresők ugyanis a jövedelmük nagy részét fogyasztásra költik - megtakarításaik nem nagyon vannak ugyanis -, sőt első dolguk többnyire a hitelfelvétel, ami újabb lökést ad a fogyasztásnak és a gazdaságnak. A közgazdászok úgy számolnak, hogy egy havi mintegy 100 dolláros - 22 ezer forintos - emelés a magasabb bér mellé felvett hitellel együtt átlagosan havi mintegy 230 dollárral emeli az adott család fogyasztását, a plusz pénzt pedig elsősorban tartós fogyasztási javakra költik, TV-re, autóra…

A gazdaság elsősorban a minimálbér emelését követő első évben érzi a plusz keresletet, ezt követően a hitelek visszafizetése többnyire elviszi a havi többletet. Összességében tehát a minimálbér emelése nem csodaszer, a hatásai ugyanis inkább csak rövid távon érezhetők. Akik biztosan jól járnak, azok a tartós fogyasztási javak előállítói és a hiteleket folyósító bankok, akik rosszul járnak azok az emelés következtében munkanélkülivé válók és a cégek áremelései miatt inflációval szembesülő társadalom.

Furcsa módon az emelésben részesülő munkavállalónak majdnem minden mindegy, a többség ugyanis mindössze annyit vesz észre a történtekből, hogy lett egy új TV-je, autója, amit nagyrészt hitelből finanszírozott, azaz a magasabb minimálbérből adódó többlet pénzt szépen fizetheti is be a banknak.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

A gatyánk is rámegy a nyugdíjakra

Hol hibázott az IMF?

Essen már szét az eurózóna!

Ebbe bukhatnak bele a kínaiak

Mennyit érnek a partiarcok?

Megúszhatják-e a magyar nyugdíjak?