Pénzügyi Szemle online blog

Európa öt éve súlyos válsággal küzd, így nem csoda, ha gyakran találkozunk a "mikor lesz már ennek vége" kezdetű kérdéssel. Egy szomorú tanulsággal bíró tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy valószínűleg még sokára.

A Harvard és az NBER kutatóintézet szakemberei (bővebben lásd "Adósságválságok és az eurókrízis" című cikkünket a jobb oldali hasában) megvizsgálták az elmúlt 200 év adósságválságait, hasonlóságok után kutatva a jelen helyzettel. A fejlett világ gazdaságait vizsgálva összesen 26 esetben került sor elhúzódó adósságkrízisre - a tartósan 90 százalék fölötti államadósságokat keresték a szakemberek -, amely időszakok átlagos hossza 23 év volt!

Azaz, ha az elmúlt 200 évben egy fejlett gazdaság államadóssága 90 százalék fölé szökött, akkor átlagosan 23 évnyi kiemelkedően magas adóssággal, lassú gazdasági növekedéssel és válságokkal terhes időszak következett. Az esetek többségében államcsődre, avagy az adósságok átstrukturálására is sor került.

Ez magától senkinek nem jutna eszébe, pedig az euró is ezért van bajban a Harvard professzora szerint.

Az euró bajban van, és Paul Krugman után újabb híres közgazdász próbálja könnyen érthetően elmagyarázni, hogy mi is a gond valójában (és arról nem is beszélnek, hogy a negatÍv sokkhatások a régiót és azon belül is Magyarországot sújtják csak igazán - erről lásd írásunkat a jobb hasábban).

Íme. Házasodni készül egy párocska, de vonakodnak megtenni a nagy lépést. Úgy döntenek, hogy egyfajta felvezetésként közös bankszámlát nyitnak. Minden jól megy, majd a jobb banki kondíciók és egyéb személyes okok miatt meghívják a testvéreiket is, hogy csatlakozzanak a közös számlához.

A két testvérpár közös számlájával nincs is semmi baj, a bank pedig további csatlakozók és nagyobb számla összeg esetén további kedvezményeket ígér - így megszületik a nagy ötlet, hogy bár kevésbé vannak közeli kapcsolatban, de meghívják az unokatestvéreket is. Na, ekkor kezdődnek a bajok.