Évek óta tart a közgazdasági vita az Egyesült Államok és Európa (pontosabban a németek) között a helyes válságkezelésről, előbbi tábor a válság alatti élénkítést, utóbbi a megszorítások politikáját tűzte zászlajára. Elképzelhető ugyanakkor, hogy mindenki téved?

Kenneth Rogoff, a Harvard University professzora igyekszik igazságot tenni, a szomorú következtetése azonban az, hogy továbbra sincs közgazdasági ingyen ebéd, és a múlt adósságaiért valakinek valamikor így vagy úgy, de fizetnie kell. (Bővebben lásd "Adósságválságok és az eurókrízis" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az eurózónában gőzerővel folyik a megszorítás, aminek rövid távú negatív hatásai szembetűnőek, elég csak a rekordokat döntő munkanélküliségre, az ismét recesszióba süllyedő gazdaságokra, vagy az egymás után elbukó kormányokra és tüntetésekre gondolni.

Ebből a szemszögből vonzóbbnak tűnhet az amerikai recept, amely a válság alatt is fenntartott kormányzati és jegybanki ösztönzőcsomagokra épít. Az amerikai jegybank segítségével gyakorlatilag 0 százalékos kamatszinten ugyanis szinte ingyen jut pénzhez az állam, így szinte semmibe nem kerül finanszírozni az immáron a GDP 100 százaléka fölé ugró államadósságot.

Igen ám, de ahogy azt egy korábbi posztunkban már érintettük, a tartósan magas államadósság kéz a kézben jár a tartósan alacsony gazdasági növekedéssel, ami arra enged következtetni, hogy az amerikai gazdaságélénkítés rövidtávú eredményei hosszú távon visszaüthetnek.

Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy ha mindegyik út rossz, akkor mégis mi lehet a megoldás. Kenneth Rogoff szerint a sok rögös út közül a legkevésbé fájdalmas az adósságok elinflálása lehet, azaz a jegybankoknak hagyniuk kellene, hogy az inflációs mutatók 5-6-7 százalékra szökjenek. Ez a pénzromlási ütem akár néhány év alatt enyhítene a terheken, és bár a lakosság reálértékben így is veszítene, a költségek jobban szétteríthetővé és könnyebben elviselhetőbbé válnának.

Arra ugyanakkor a közgazdász professzor is figyelmeztet, hogy az infláció kétélű fegyver, és ha egyszer szabadjára engedik, akkor gyakran hosszú évekig is eltarthat, míg sikerül ismét úrrá lenni rajta…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Miért kerültek bajba a spanyolok?

Nulla százalékos kamatok - ennyire félünk

Ideje lenne magunkhoz térni

Húsz évre elásta magát Európa

Euróválság: így kell ezt csinálni

Szégyen-e, ha kukás vagyok?