Hagyni kellett volna becsődölni a görögöket, már nem lenne válság. Állítólag.
"A megmentünk mindenkit, közben megszorítunk, szenvedünk a recessziótól és izgulunk, hogy ki lesz a következő csődös" válságkezelő recept valahogy nagyon nem akar működni Európában. Az, hogy a németek majd megmondják a spanyolnak vagy a görögnek, hogy mire mennyit lehet költeni, hogy legyen a nyugdíj, és most épp hány milliárd eurónyi "mentőöv" érkezhet, az biztos, hogy bukáshoz vezet. (Bővebben lásd "Hagyni kellene csődbe menni az eurózóna tagokat" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Ezzel szemben a megoldás Charles Wyplosz közgazdász professzor szerint az eurózóna által követett jelenlegi "német recept" helyett az amerikai út lehet. A nagy különbség a két szemlélet között, hogy a tengerentúli elutasítja a mentőöveket, azaz ha egy állam ott bajba kerül, az bizony csődöt jelent. A kötvényesek buknak 30-40-akárhány százalékot, az adósság rendeződik, lesz persze pár "felfordulós" év, de hamar visszatérnek a békeévek. A rendszer önmagát tereli fenntartható mederbe, az USA-ban például 150 éve nem mentettek meg egy államot se.
2012. november 29. 07:51
Mégis az államcsőd a megoldás?
2012. máj 16. 07:51
A görög összeomlás 140 karakterben
A legfrissebb görög hír szerint kudarcba fulladt az utolsó kísérlet is a kormányalakításra, így júniusban jöhet az új választás. A kérdésre, amely a várható jövőt firtatja, Nouriel Roubini néhány szóban válaszol.
A közgazdász Twitter oldalán tette közzé az általa valószínűnek gondolt forgatókönyvet, amely így néz ki: "választás, államcsőd, kilépés az eurózónából, tőkekorlátozások, betétbefagyasztások, az euróra szóló követelések drachmára konvertálása, a drahchma leértékelése, visszatérés a növekedés/munkahelyteremtés útjára." (Bővebben lásd "Mi vár a görögökre? - Íme egy lehetséges forgatókönyv" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)
Ez a forgatókönyv kísértetiesen hasonlít arra, amit Argentína a 2001-ben bejelentett csőd után megélt. Az argentin csőd egy hirtelen, mintegy 10 százalékos GDP-zuhanást hozott 2002-ben, közben a havi szintű infláció 10 százalékra pörgött fel, az argentin peso pedig meredek lesiklópályára került, a dollárral szembeni jegyzés 1-ről 3,5 fölé szökött.
2012. április 16. 07:55
Minden évre jut egy államcsőd
Görögország csődöt jelentett, a kötvénytulajdonosok jó, ha pénzük felét visszakapják. Az eurózónában ezzel megdőlt a "senki sem mehet csődbe" tézis, melyet a politikusok még akkor is hangoztattak, mikor már teljesen biztos volt a görög bukás.
A sajtóban valóságos katasztrófaként tálalt esemény azonban nem számít egyedinek, sőt még ritkaságnak sem. Ki hinné például, hogy az elmúlt 200 évben közel 250 állam ment csődbe? Ez átlagosan több mint egy államcsőd évente! Görögország csak az egyik ilyen, a legújabb, és egészen biztos, hogy nem az utolsó. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)
Korábban a befektetők úgy tekintettek az eurózóna államai által kibocsátott kötvényekre, mint 100 százalékig biztonságos értékpapírokra, a valóság azonban az, hogy az állampapír nagyon is kockázatos. És mint a mellékelt ábra mutatja, a kockázat nem csak a feltörekvő országok - Mexikó 1982-ben, Oroszország 1998-ban jelentett csődöt - esetében áll fenn, hanem a fejlett világ országaiban is.
2012. március 28. 07:55
Jöhet az újabb csőd?
Hiába a "sikeres görög csőd", a befektetők továbbra sem bíznak Görögországban, sőt az új állampapírok hozamai alapján akár újabb csődöt is elképzelhetőnek tartanak.
A görög államcsőd, vagy ha jobban tetszik, a magánbefektetők által elfogadott adósság-átstrukturálás a legkisebb negatív hatást sem gyakorolt a pénzpiacokra. A bankok és biztosítók 50 százalékos veszteséget szenvedtek el az állampapírokon, és megdőlt a "senki sem mehet csődbe az eurózónában" alaptétel is, mégsem volt nyoma sem piaci pániknak, vagy euróesésnek, vagy a spanyol/olasz kötvénypiacok megrendülésének. (Bővebben lásd "Nem bíznak a befektetők a görög kötvényekben" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A politikusok jól láthatóan felkészítették a pénzpiacokat a csődre, a jövőt illetően ugyanakkor egy fontos feladatuk még van: el kell hitetni a befektetőkkel, hogy a görög egyszeri és megismételhetetlen eset volt.
A pénzpiacok - és különösen a kötvénypiacok - alapja ugyanis a bizalom. Ha a befektetők el tudják képzelni, hogy egy nagyobb eurózóna tag is rákényszerítheti a kötvénytulajdonosokat egy 30-40-50 százalékos veszteségleírásra, az alapjaiban rengetheti meg az eurózóna iránti bizalmat.
Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról
Utolsó kommentek