Hiába a "sikeres görög csőd", a befektetők továbbra sem bíznak Görögországban, sőt az új állampapírok hozamai alapján akár újabb csődöt is elképzelhetőnek tartanak.

A görög államcsőd, vagy ha jobban tetszik, a magánbefektetők által elfogadott adósság-átstrukturálás a legkisebb negatív hatást sem gyakorolt a pénzpiacokra. A bankok és biztosítók 50 százalékos veszteséget szenvedtek el az állampapírokon, és megdőlt a „senki sem mehet csődbe az eurózónában” alaptétel is, mégsem volt nyoma sem piaci pániknak, vagy euróesésnek, vagy a spanyol/olasz kötvénypiacok megrendülésének. (Bővebben lásd "Nem bíznak a befektetők a görög kötvényekben" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A politikusok jól láthatóan felkészítették a pénzpiacokat a csődre, a jövőt illetően ugyanakkor egy fontos feladatuk még van: el kell hitetni a befektetőkkel, hogy a görög egyszeri és megismételhetetlen eset volt.

A pénzpiacok - és különösen a kötvénypiacok - alapja ugyanis a bizalom. Ha a befektetők el tudják képzelni, hogy egy nagyobb eurózóna tag is rákényszerítheti a kötvénytulajdonosokat egy 30-40-50 százalékos veszteségleírásra, az alapjaiban rengetheti meg az eurózóna iránti bizalmat.

Itt természetesen még nem tartunk, a spanyol és olasz kötvényekben egyelőre hisznek a befektetők - a 10 éves hozamok 5-5,5 százalék körül ingadoznak, ami fenntartható – az új görög állampapírokban azonban továbbra sem. Még csupán egy hét telt el a görög csőd óta, így messzemenő következtetéseket talán még korai levonni, az új állampapírok 20 százalék körüli másodpiaci hozama azonban arra utal, hogy a befektetők nem bíznak a görög állam fizetőképességében.

Nyersen fogalmazva azt is lehetne mondani, hogy a befektetők jó esélyét látják egy második görög csődnek. Ezt ugyanakkor már vélhetően „nem engednék” az eurózóna vezetői, nekik ugyanis fenn kell tartaniuk az „egyszer volt csőd az eurózónában” tétellel kapcsolatos hitet.

Ebből viszont logikusan következik, hogy ha a görögök nem tudnak talpra állni, az eurózóna pedig nem engedne még egy csődöt, akkor nem maradna más, mint elhagyni a fizetési övezetet. Érdekes kérdés, hogy hogyan viszonyulnak majd a soron következő kormányok a kilépéshez – ez ugyanígy igaz a spanyolokra, portugálokra, olaszokra is -, nem kizárt ugyanis, hogy a görög-ügy még tartogat meglepetéseket…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Ne akarj túl korán nyugdíjba menni!

Százéves recept a mai bajainkra

A műtét sikerült, a beteg elvérzett

Még olcsóbbak lesznek a lakások?

Válságra voltunk ítélve

Nyugdíjasok boríthatják be a tőzsdéket?
______________________________________________________________