Pénzügyi Szemle online blog

Miért pont egy görög városban rendezi be regionális központját a Hewlett-Packard? Talán épp a megszorítások és a fizetéscsökkentések miatt?

A görög Piraeus lesz a Hewlett-Packard európai, közel-keleti és afrikai elosztó központja, azaz a világ egyik legnagyobb IT vállalata a görög város kikötőjén és vasúti hálózatán keresztül szállítja majd a várhatóan 50 milliárd dollár értékű számítástechnikai termékeit. A megállapodás a görög városban több száz új munkahelyet, beruházásokat és jövedelmet jelent, arról nem is beszélve, hogy a HP-hoz köthető vállalatok közül vélhetően jó néhány ugyancsak megjelenik majd a régióban. (Bővebben lásd "Megszorítások helyett beruházás és innováció" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

De miért pont a romokban heverő Görögországot választotta a számítógép piac óriása? Talán nem olvassák a híreket, hogy a görög gazdaság a csőd szélén billeg, és bármelyik pillanatban kiléphetnek az eurózónából, ami romba döntene mindent? Vagy elképzelhető, hogy a görög kormány által elfogadott megszorítások és a fizetéscsökkenések ennyire vonzóvá tették a dél-európai államot?

Ideje elfogadni, hogy a mai fiatalok jó eséllyel nem élnek majd jobban, mint a szüleik.

Az emberi történelem nagy részében az egy főre eső gazdasági növekedés közel volt a nullához, az utóbbi 250 év kivételesnek tekinthető ebből a szempontból. A baj csak az, hogy jó eséllyel a következő időszak a normálishoz, azaz a minimális növekedéshez való visszatérést hozza majd - erre jutott elemzésében Robert J. Gordon, a Northwestern University kutatója. (Bővebben lásd "El kell felejteni a gazdasági növekedést?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Mivel érvel Gordon? Abból indul ki, hogy a növekedés alapvetően a termelékenység növekedésére vezethető vissza, az pedig jellemzően technológiai innovációban gyökerezik. Vagyis akkor van gyors növekedés, ha van mély és a mindennapi életre kis kiható, fontos innováció.

Így volt ez az első ipari forradalom idején, 1750 és 1830 között (a gőzgépek korszaka, aminek a szimbolikus műve a vasúthálózat kiépülése volt), a második ipari forradalom idején, a 19 század végén (az elektromosság, a belső égésű motor, a rádió, a telefon, a vegyipar, az olajipar korszaka), illetve a harmadik ipari forradalom idején is (számítógép, félvezető, internet).

A vállalkozások "születési rátája" Magyarországon magasabb, mint az Egyesült Államokban.

Egy sikeres gazdaságban hemzsegnek az új vállalkozások, melyek munkahelyeket teremtenek, adót fizetnek, és innovatív, külföldön is piacképes termékekkel lepik meg a fogyasztókat. Köztudott tény, hogy az USA az egyik leginnovatívabb gazdaság a világon - ki ne hallott volna a kaliforniai Szilícium-völgyről, amely olyan technológiai nagyágyúknak ad otthont, mint az Apple, az Intel vagy a Hewlett-Packard -, ki gondolná azonban, hogy a vállalkozói kedv terén még mi magyarok is jobbak vagyunk? (Bővebben lásd "Vállalkozói kedv és innováció - Tévhitek az Egyesült Államokról" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az OECD által számolt, ún. "employer enterprise birth rate" tekintetében ugyanis az USA szinte sereghajtónak mondható. A statisztika azt mutatja, hogy az összes vállalkozás arányában hány olyan új vállalkozás születik egy évben, amely egynél több főt foglalkoztat. Az USA esetében ez az arány mindössze 6,0 százalék volt a válság előtti évben, míg Mexikóban 20, Olaszországban és Svédországban 9,0, Magyarországon pedig 12 százalék.